Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság új elnöke teljesen átszervezte a biztosok kollégiumát, melynek során a hatalmat az elnök és 7 alelnöke kezében centralizálja - ez a lépés az EurActive szerint meglepte a politikai megfigyelőket Brüsszelben, hiszen ők ahhoz vannak hozzászokva, hogy a bizottság konszenzus alapján hoz döntéseket. Az új rendszerben azonban a jogszabály-kezdeményezés - ami az uniós szerződések szerint az bizottság előjoga - lehetőségét kivehetik az "egyszerű" biztosok kezéből és átkerülhet a "vezető" biztosokhoz. Ez azt jelenti, hogy a "vezető" biztosoknak kellene jóváhagynia az "egyszerű" biztosok által kezdeményezett jogyszabály-javaslatokat ahhoz, hogy az útjukon tovább haladjanak a kezdeményezések, illetve bármelyik alelnöknek joga lenne a felügyelete alatt álló "egyszerű" biztosok által indított bármilyen kezdeményezésnek - így a jogalkotási kezdeményezéseknek is - útját állni. (Az új bizottság összetételéről és a posztokról bővebben itt olvashat.)
Ez azonban a gyakorlatban máshogy festhet. A szerződések egyértelműen kijelentik, hogy a jogszabály-kezdeményezés a biztosok kezében van, ez pedig hivatalosan nem változik - mutatott rá Daniela Corona, a Bruges College kutatója az EurActive-nak, aki ugyanakkor azt is hozzátette, hogy az alelnökök kezében koncentrálódó hatalom, valamint a vétózás joga az alájuk rendelt biztosok döntései felett egy új fejlemény. Az majd csak később derül ki, hogy ezt a piramis jellegű struktúrát milyen hatékonyan fogják az Európai Bizottságra alkalmazni.
Jogi szempontból ahhoz, hogy az Európai Parlament és az Európai Tanács elé kerüljön egy új uniós jogszabályjavaslat, a biztosi kollégium támogatása szükséges, elfogadásukhoz pedig a 28 biztos egyszerű többsége szükséges. A kezdeményezésnek azonban először napirendre kell kerülnie, amelyről viszont a bizottság elnöke dönt. Az Európai Bizottság elnökének már eddig is jelentős hatalma volt a biztosok felett, így a jogszabály-kezdeményezések felett is - az elnök fel is menthet biztost - emeli ki a szakértő, aki szerint az új szervezeti felépítés célja a túlzott jogalkotás elkerülése. Ez a lépés a bizottságot depolitizálja is - tette hozzá Charles de Marcilly, a Robert Schumann Alapítvány brüsszeli irodájának vezetője, aki arra mutatott rá, hogy az elmúlt években a politikai szint letolódott a főigazgatóságok szintjére.
Az új bizottsági felállással Juncker fő célja, hogy egy igazi kormányt alakítson, amely az általános érdekeket képviseli bizonyos egyéni érdekek csoportjával szemben. Az EurActive idézi Pervenche Beres francia szocialista Európai Parlamenti képviselőt, aki szerint eddig, ha valami problémájuk volt a jogszabályok szövegével, José Manuel Barroso jelenlegi elnök azt javasolta, hogy keressék meg a saját biztosukat. A mostani felállás szeirnt azonban az EP-képvsielőknek a nemzeti biztosuk helyett politikai szövetségesekre kell hagyatkozniuk és a holland, bolgár, szlovén, finn, litván, észt vagy olasz alelnökkel kell egyezkednie. Ez az EurActive szerint a néppártiaknak (EPP) - amely pártcsaládba a magyar kormánypárt is tartozik -, és a liberálisoknak könnyebb lesz, miután három illetve két biztosuk van az alelnökök között, míg a szociáldemokratáknak csak kettő.