A világgazdaság 85 százalékát lefedő csoport soros elnöke, Ausztrália a keleti parton fekvő Brisbane városba hívta össze szombat-vasárnapra az állam- és kormányfőket, akiknek tanácskozását beárnyékolhatja az ukrán és a szíriai válság, az Iszlám Állam fegyveres terrorszervezet előretörése és az ebola-vírus pusztító hatása.
"Ez egy gazdasági csúcstalálkozó lesz, tehát arra koncentrálunk, hogy mit lehet tenni annak érdekében, hogy munkahelyeket teremtsünk, azonosítsuk az adócsalásokat és fellendítsük a világgazdaságot" - mondta Tony Abbott ausztrál miniszterelnök néhány nappal a legszigorúbb biztonsági intézkedések közepette tartandó találkozó előtt.
Ausztrália soros elnökségének középpontjába a világgazdasági növekedés problémát helyezte. Azt szeretné elérni, hogy a szervezet tagjai vállaljanak kötelezettséget olyan intézkedések elfogadására, amelyek révén 2019-ig további 2 százalékkal tudják emelni a bruttó összterméket (GDP), ami több mint kétezer milliárd dollárt jelentene. Számos szakértő kétségbe vonja azonban, hogy ezt a célt el lehet érni, tekintettel Európa és Japán csalódást keltő gazdasági növekedésére és az olyan feltörekvő országokban, mint Kínában tapasztalható lassulásra.
Idén a korábbi tanácskozásokon a G20-csoport tagjai azt állították, hogy 900 intézkedést hoztak - köztük az infrastrukturális beruházások felgyorsítása, pénzügyi reformok, a szabadkereskedelem ösztönzése - a közös cél érdekében, ám a kezdeményezések részleteiről semmi nem szivárgott ki. Az ausztrál miniszterelnök álláspontja szerint az állam- és kormányfőknek konkrét eredményekre kell jutniuk, hogy bizonyítsák, van értelme a csoport létezésének.
"A világgazdaság gyenge maradt. Nincsenek elérhető források infrastrukturális fejlesztésekre, kevés a munkahely szerte a világban, és csalódást kelt a kereskedelmi forgalom. A G20 jövőbeli jelentőségének szempontjából kulcsfontosságú, hogy a csoport megmutassa, képes kezelni ezeket a kihívásokat - mondta Tony Abbott.
Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója arra figyelmeztetett, hogy a G20-csoport növekedési célja sem elégséges a szükséges mennyiségű munkahely megteremtéséhez. Bár a világgazdaság élénkül, egyenlőtlen és törékeny a fellendülés, komoly veszélyek tornyosulnak a láthatáron.
A 34 ipari országot tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a múlt héten felszólította a vezető gazdaságokat, hogy tegyenek többet a növekedés fenntartásáért. A szervezet arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok teljesítménye által hajtott globális gazdasági növekedés csak fokozatosan erősödik, mert stagnálás van az eurózónában és több gond mutatkozik a nagy fejlődő gazdaságú országokban.
A Moody's Investors Service nemzetközi hitelminősítő és gazdaságelemző cég közgazdászai hétfőn ismertetett negyedéves globális előrejelzésükben ugyancsak azt jósolták, hogy a következő két évben valószínűtlen a világgazdaság növekedési ütemének jelentősebb élénkülése, elsősorban a kínai gazdaság lassulása és az euróövezet növekedésgátló szerkezeti problémái miatt. Előrejelzésük szerint a G20-csoport átlagos növekedési üteme a 2014-re várt 2,8 százalék után 2015-ben és 2016-ban is 3 százalék körül lesz.
Nicholas Reece elemző, a melbourne-i egyetem kutatója a G20-csoport egyik nagy problémájának azt tartja, hogy a tagországok gazdasági fejlettsége eltérő, túl sok érdekkülönbség van köztük, ami nagyon nehézzé teszi a valódi reformokról szóló megállapodások megkötését.
"A növekedést csak úgy lehet ösztönözni, ha reformokat hajtanak végre" - hangsúlyozta Reece, aki szerint a G20-országok által elért gyakorlati eredmények szinte egyáltalán nem állnak összhangban a meghatározott célokkal.
A brisbane-i csúcstalálkozón fontos téma lesz a világ pénzügyi rendszerének megreformálása, hogy felvegyék a küzdelmet az adóoptimalizálás néven ismert, valójában az adófizetési kötelezettségek csökkentését vagy elkerülését szolgáló kiterjedt gyakorlattal. Ez a probléma újult erővel tört felszínre a múlt héten, amikor az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma nevű washingtoni központú újságíró-szervezet által megszerzett dokumentumok alapján kiderült, hogy 340 multinacionális cég adóminimalizálás céljával titkos adóügyi megállapodást kötött Luxemburggal.