A nem hivatalos végeredmények 48 órán belül várhatók, akkor derül ki, hogy az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele azonos választ adott-e a feltett kérdésre, azaz hogy eredményes volt-e a referendum. A kérdés úgy hangzott: Szeretné-e, hogy január 9-e legyen a köztársaság napja.
Az 1,22 millió szavazásra jogosult 7 és 19 óra között adhatta le voksát vasárnap. A Nezavisne Novine című napilap információi szerint a voksolók elsöprő többsége igennel szavazott.
Az országrészben annak ellenére rendeztek referendumot, hogy a boszniai alkotmánybíróság diszkriminatívnak és alkotmányellenesnek nevezte a kezdeményezést, és annak elhalasztását követelte.
A boszniai Szerb Köztársaságban január 9-ét tartják a köztársaság napjának, a boszniai szerbek ugyanis 1992. január 9-én próbáltak meg elszakadni Bosznia-Hercegovinától, ezt a törekvésüket azonban nem koronázta siker. Ugyanakkor ez volt az 1992-1995-ös boszniai háború egyik közvetlen kiváltó oka. A több mint százezer halálos áldozatot követelő háborút lezáró daytoni békeszerződés Bosznia-Hercegovinát két, nagy önállóságot élvező országrészre osztotta: a terület 51 százalékát kitevő, bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra és a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra.
A boszniai alkotmánybíróság döntése értelmében a népszavazás témája, illetve a köztársaság napjának ünneplése azért diszkriminatív és alkotmányellenes, mert majdnem egybeesik az ortodox szerb karácsonnyal, így voltaképpen kizárja az ünneplésből a szintén az országrészben élő katolikus horvátokat és a muzulmán bosnyákokat.
Huszonnégy éve, a boszniai háborút előidéző népszavazás óta ez volt ez első referendum az országban.
Az országrész törvényhozása a népszavazás után várhatóan elfogadja az ünnepekről szóló új törvényt, amely a bejelentések szerint nem lesz diszkriminatív, ugyanakkor - a népszavazás eredményétől függően - tartalmazza majd a köztársaság napját is.