Németország ellenzi a görögök további finanszírozását. Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke, aki e tisztségéből fakadóan tagja az Európai Központi Bank (ECB) monetáris tanácsának, nem támogatja, hogy a görög bankok további forrást kapjanak a bank rendkívüli finanszírozási keretéből (ELA) - írja a Reuters az ügyhöz közel álló forrásokra hivatkozva. Miután hétfőn összeomlottak az athéni kormány és a donorok tárgyalásai az ország további finanszírozásáról, most az ECB-n a sor, hogy eldöntse: kaphat-e átmeneti pénzügyi segítséget Görögország.

A helyzet most úgy áll, hogy az európai jegybank 65 milliárd euróban szabta meg azt a maximális összeget, amelyet a kereskedelmi bankok az athéni központi bankon keresztül az ELA keretében - euróhitelként - felvehetnek. Ha ez elfogy, akkor a görög jegybank kénytelen lesz maga forrást teremteni a bankoknak, ám ezt már nem euró, hanem drachma lenne.

Elzárni a pénzcsapot

A Reuters forrásai szerint az ECB semmiképpen sem fogja mérsékelni ezt a keretet, ám a rossz hír az, hogy a 65 milliárd euró már majdnem elfogyott. Egy vezető görög bankár azt mondta a hírügynökségnek, hogy csak múlt csütörtökön és pénteken 500-500 millió eurót fogyasztottak el belőle, hétfőn valamit javult a helyzet, de miután az eurózóna pénzügyminiszterei (eurócsoport) eredménytelenül álltak fel a tárgyalóasztal mögül, kedden újraindult a betétkivonás.

Weismannt azonban, úgy tűnik, mindez nem hatotta meg. Már korábban figyelmeztetett arra, hogy az ELA olyan pénzforrás, amelyet csak átmeneti zavarok áthidalására lehet felhasználni, míg a görögök esetében a bankok közvetve az állam finanszírozására fordítják ezt a pénzt. Nevezetesen rövid lejáratú állampapírokat, kincstárjegyeket vásárolnak az ELA-ból kapott pénzükből. A Reuters értesülése szerint a német főbankár az ECB döntéshozóinak szerda délutáni tanácskozásán ragaszkodik ahhoz, hogy ennek vessenek véget, azaz zárják el a pénzcsapot.

Üres fenyegetés?

A görög bankok napról napra nehezebb helyzetbe kerülnek - mondta egy európai tisztviselő. A dolog vége az lehet, hogy a pénzügyi rendszer védelme érdekében korlátozni kell a tőkeáramlást. Ez magyarul azt jelentheti, hogy megtagadják a számlákon, illetve a betétekben lévő pénz felvételét. Az egyszerű ügyfelek zárt ajtókat találhatnak bankjaikon, amit nem szoktak nyugodtan tudomásul venni.

Ha az ECB megtagadja az ELA-finanszírozozást - ahogy azt 2013-ban Ciprus esetén egyszer már lényegében megtette -, akkor az athéni kormánynak nem lesz más választása, mint államcsődöt jelentsen, hogy megállapodjon az országot finanszírozó EU-val, ECB-vel és IMF-fel, azaz kapituláljon az erősebb kutya előtt.

A görögök falhoz állítása katasztrofális következményekkel járhat - véli Ashoka Mody, az IMF korábbi közgazdásza, aki részt vett az ír mentőprogram kidolgozásában. Az ECB-nek nem azzal kéne foglalkoznia, hogyan tudja aláásni a pénzügyi rendszert, hanem azzal, hogyan lehetne stabilizálni azt. Emiatt a fenyegetőzései teljesen üresek lehetnek.

Hátha mégis úgy lehetne

Eközben a görög kormány sokadszor kísérleteik olyan megoldással, amely a "hátha mégis úgy lehetne" típusú megoldások fogalomkörébe tartozik - derül ki a Bloomberg értesüléséből. Az athéni ekathimerini.com hírportál értesülése szerint szerdán kérni fogják az eurócsoportot, hogy hosszabbítsa meg hat hónappal a Görögországnak nyújtott uniós hitelkeret lejárati idejét. Nem fogják kérni ugyanakkor a törlesztés feltételeit is tartalmazó hitelprogram kiterjesztését. A hírt délben megerősítette a kormány szóvivője, később közölték, hogy csak csütörtökre készülnek el a jaslattal.

Athén kész vállalni, hogy felfüggeszti azon intézkedései végrehajtását - a minimálbér emelése, az ingatlanadó eltörlése -, amelyek érintik a költségvetési célok elérését, azaz felborítanák a büdzsé egyensúlyát. Emellett hajlandók tárgyalni további lépésekről is, de nem fogadják el az előző kormány és az EU-ECB-IMF hármas korábbi megállapodásában szereplő feltételeket.

Most mi vaaan?

Uniós tisztviselők szerint e csiki-csuki elfogadtatása gondot okozhat az eurótagállamok kormányainak. Nehéz ugyanis úgy terjeszteni parlamentjeik elé a görög hitelcsomag meghosszabbítását, hogy ez a javaslat nem tartalmazza a hitelprogramba foglalt feltételeket. A képviselőknek ugyanis az utóbbira kell áldásukat adni ahhoz, hogy a görögök felvehessék az EU-IMF hitel következő részleteit.

A helyzetet bonyolítja, hogy Alekszisz Ciprasz miniszterelnök tovább folytatná a megszorítások fellazítását. A kormány újabb törvényeket terjeszt a törvényhozás elé, egyebek mellett a lakás-végrehajtási eljárások felfüggesztésről, a munkaerőpiac liberalizálásának visszafordításáról, illetve egy adókönnyítésről, amely szerint a súlyos adóhátralékokat 100 részletben törleszthetik az adósok.