Az elmúlt 15 évben dél-koreai emberjogi aktivisták és civil szervezetek léggömbök segítségével Észak-Koreába juttatott röplapokkal és más tájékoztató anyagokkal bombázták a szomszédos ország lakóit abban a reményben, hogy megmutatva nekik hogyan élnek az emberek a világ más országaiban, főként Dél-Koreában, felnyithatják a szemüket arra, milyen szörnyű rezsim uralma alatt is tengerik napjaikat. Ennek azonban egy új törvény miatt vége szakadhat - írja a Finacial Timeson megjelent cikkében Andrei Lankov a szöuli Kookmin University professzora az NK News hírszolgáltató cég igazgatója.

Az elmúlt években az északi rezsim elítélte ugyan ezt a fajta propagandatevékenységet, ám alapvetően elviselte. A nyár elején ez megváltozott, a phenjani vezetés hangos, teátrális fenyegetőző kampányt indított, azt követelve Dél-Koreától, hogy akadályozza meg a területéről induló akciókat. Ezt szabták feltételül az észak-déli párbeszéd folytatásának. A Mun Dzsein államfő (képünkön balra) vezette dél-koreai kormány nem akarja kiengedni a kezéből a további tárgyalások lehetőségét - már csak azért sem, mert ez igen népszerű a választók körében -, ezért engedett a nyomásnak.

Kapcsolódó

Kőkemény büntetések

Beterjesztett a szöuli parlament elé egy ezzel kapcsolatos törvényt, amelyet december közepén el is fogadtak. Ez illegálisnak minősíti a röplapozást, a magánemberek és a civil szervezetek privát információszolgáltatását Észak-Koreának. Az a dél-koreai polgár, akit ilyen tevékenységen kapnak - akár szóban, akár nyomtatott, akár elektronikus információátadásról legyen szó - immáron bűncselekményt követ el, amiért hároméves börtönbüntetés vagy 30 millió von (nagyjából nyolcmillió forint) pénzbírság fenyegeti.

A Mun-adminisztráció vélhetően abban bízik, hogy ezzel kiengesztelheti északi partnereit, ám a szöuli professzor szerint antidemokratikus szabályt fogadtak el, ami rontja az esélyét annak, hogy az északi rezsim egy idő után megváltozzon. A diktatúra jobb belátására tett nemzetközi kísérletek az elmúlt 30 évben kudarcot vallottak, az egyetlen esélynek a változásra az látszik, hogy a társadalom gondolkodása megváltozik, s ezért a hatalmon lévők rákényszerülnek a reformokra.

A Nyugat demonstrációs hatása működött a volt Szovjetunióval és szövetségeseivel, illetve a vietnámi és kínai nómenklatúrával szemben is. Mindkét térség lakosságának gondolkodása átalakult látva, hogyan élnek mások a "béketáboron" kívül, ami végül országaik vezetését is változtatásra, rendszerük felpuhítására kényszerítette.

Nagyon fontos

Hasonló hatást nagyon nehéz elérni Észak-Korea esetében, mert a rezsim feltűnő hatékonysággal szigeteli el országát a külvilágtól. Ez az egyetlen állam a világon, amelyben az átlagemberek nem internetezhetnek. Az országban eladott rádiókon csak a helyi adók foghatók, amelyen az emberek azt hallják, hogy a rezsim, amiben élnek az egyetlen boldog sziget egy olyan világban, amelyet beszennyezett a korrupció, és amelynek lakói káoszban és kétségbeesésben élnek.

Ahhoz, hogy az északi rezsim megváltozzon, a külső információknak el kell jutniuk az észak-koreaiakhoz. Ha elég sok emberek megváltozik a gondolkodása, akkor az hosszabb távon elvezethet a rezsim átalakulásához is. Erre már eddig is láttunk bizonyítékokat, például utat nyitottak a kis magánvállalkozások előtt, a diktatúra legszörnyűbb elemei, például a tömeges deportálások enyhültek. Ezekben jelentős szerepet játszottak azok a információk amelyek külföldről érkeztek Észak-Koreába.