Észak-Koreát súlyos csapásként sújtja a nemzeti valuta árfolyamának kilengése és az élelmiszerárak megugrása, amit részben az országgal szemben érvényben lévő gazdasági szankciók, részben a rezsim extrém intézkedései okoznak, amelyeket koronavírus-járványra válaszul vezettek be – írja a Financial Times. A pénzügyi stabilitás megingása tovább rontotta a 25 milliós ország lakónak helyzetét, amivel már a teljhatalmú diktátornak, Kim Dzsongunnak is új kockázatként kell számolnia.

A folyamat lerombolhatja az ország nem hivatalos kereskedési rendszerét (dzangmadang), amely összekapcsolja a mezőgazdasági termelőket, a helyi és a feketepiacot. A rezsim az 1990-es évek éhezése óta engedékenyebben viszonyul az informális gazdasághoz, amely hozzájárul az észak-koreai kisemberek megélhetéséhez. Most azonban a járvány miatt lezárt határokon közvetlen cserebere alakult ki, megszüntetve a piacot, ami megmutatkozott az észak-koreai von 30 százalékos felértékelődésében a dollárra és 40 százalékos erősödésében a jüannal szemben 10 hónap alatt – idézi a brit üzleti lap az elzárt ország életét követő Daily NK hírportált.

Erős infláció zajlik a piacon, ami eléggé riasztó. Az üzemanyagárak jelentősen megugrottak, miközben a dollár és a jüan árfolyama összeomlott a vonnal szemben, ami azt jelzi, hogy kiszelektálódtak a gazdaságból a valódi fizetőeszközök – derült ki Peter Ward, a Bécsi Egyetem Észak-Korea-szakértője szavaiból. Szakértők szerint az utóbbi mögött nem csupán a kereskedés megszűnése áll, hanem az is, hogy az állam igyekszik kivonni a kemény valutát a pénzügyi forgalomból.

Elesett a védjegy

A pénzügyi stabilitás a Kim-féle gazdaságirányítás védjegye volt az követően, hogy apja, az előző diktátor, Kim Dzsongil idején az infláció és a valuta elértéktelenedése kiszámíthatatlan gazdasági környezetet eredményezett – mondja William Brown, korábbi amerikai hírszerzési tiszt, jelenleg tanácsadó. Ez azzal fenyeget, hogy az emberek eljutnak a kétségbeesés állapotába. Eljöhet az a rendkívüli pillanat is, hogy Kim nagyobb ellenségnek fogja tartani az pénzromlást, mint az Egyesült Államokat.

Az ellátási gondok miatt az élelmiszerek ára, ezen belül a rizsé is, az elmúlt hetekben gyors ütemben nőtt. Szakértők ezzel kapcsolatban emlékeztetnek arra, hogy Kim elrendelte az ország függőségének lazítását a „beteges” importtól. Ezzel egyidejűleg tovább centralizálta a gazdaságot és megszorongatta az ország elitjét. Várakozások szerint Észak-Korea elkerülheti az ezredfordulót megelőző éhezést, de a rezsim láthatóan rászállt a dzangmadangra, miközben nem látható, hogy mi helyettesíthetné annak szerepét a lakosság ellátásában.

Gyerünk lopni!

A rezsim eközben megbízta hackerhadseregét, hogy külföldi pénzintézetek ellen intézett kibertámadásokkal szerezzen pénzt. Yana Blachman, korábbi izraeli hírszerző tiszt, kiberbiztonsági szakértő úgy látja, hogy az elmúlt években ez a fajta bűncselekmény vált a rezsim legjelentősebb pénzforrásává, ami az elmúlt években dollármilliárdokat hozott a országnak. Az ügyek egy része, főként a kriptovalutákkal lebonyolított ügyletek és a kisebb csalások észrevétlenek maradnak.

A Dél-Koreába menekült észak-koreaiak, akiknek vannak ottani kapcsolataik arról számolnak be, hogy a lakosság egy részének élelmiszer-ellátása bizonytalanná vált. Egyikük szerint az alapvető élelmiszerek ára három-tízszeresére nőtt az utóbbi hónapokban, miután immáron a Kínából érkező élelmiszer-ellátás is csökkent. Már nem az a kérdés, hányszor jutnak egy nap élelmiszerhez az emberek, hanem hogy sovány-e a napi leves vagy sem. Úgy érzem, a Kim-rezsim lassan lebénul – fogalmazott egyikük.