Az Észak-Koreával szemben érvényesített gazdasági szankciók utat nyithatnak az előtt, hogy a diktatúra vezetése strukturális reformokat indítson, amivel megalapozhatja a gazdasági növekedést a mély szegénységben élő országban - idézi a CNBC William Brownt, a Georgetown University professzorát.
A helyzet jelenleg az, hogy a phenjani rezsim az elmúlt évben felpörgette rakétakísérleteit és egy minden eddiginél nagyobb robbanóerejű nukleáris fegyvert is tesztelt. Az új hordozóeszközök elérik az Egyesült Államok kontinentális területeit, amit nem vett jó néven a washingtoni vezetés. Válaszul a fenyegető tesztekre az ENSZ és külön az USA gazdasági korlátozásokat vezetett be Észak-Korea ellen.
A washingtoni kormány mindezeket március elején még megfejelte némi további büntetőintézkedésekkel, mert a Fehér Ház döntéshozóinak eszükbe jutott, hogy Kim Dzsongun diktátor féltestvérét tiltott idegméreggel gyilkolták meg néhány éve. (A Nagy-Britanniában meggyilkolt orosz kettős ügynököt és lányát bizonyítottan nemzetközi szerződésekben tiltott idegméreggel ölték meg.)
Keskeny ösvény
Ezek a szankciók keskeny ösvényt nyitnak azok előtt a reformok előtt, amelyek megszabadíthatják az észak-koreai gazdaságot a bilincseitől - véli az amerikai professzor. Szerinte azoknak a nemzetközi segélyszervezeteknek, illetve az ENSZ-nek, amelyeknek lehet némi befolyásuk az ország vezetésére, arra kellene felhasználni a szankciókat, hogy piaci reformokat, a vállalatok hatékonyságát javító intézkedések meghozatalát kérjék cserébe azok enyhítéséért.
A sztálinista, nacionalista és vallási elemeket ötvöző ideológiát követő rendszer vezetői viszonylag szorongatott helyzetükben nyitottabbak lehetnek olyan változtatásokra, amelyeket eddig mereven elutasítottak. Az országnak ugyanis égetően szüksége van az exportért befolyó keményvaluta-bevételekre, miután az elmúlt években egyre kiszolgáltatottabb lett az amerikai valutának. Egy ilyen függést még egy diktatúrában sem lehet figyelmen kívül hagyni.
Három valuta
A Kim-kormány lehetővé tette, hogy a dollár és a kínai jüan átitassa a gazdaságot, ami ahhoz vezetett, hogy az ország saját valutája, az észak-koreai von dollárárfolyama gyakorlatilag majdnem fixszé vált - fejtegette Brown. Ez felveti a kérdés, hogy meddig lehet fenntartani az ország monetáris stabilitását külföldi valutabevételek nélkül.
- A professzor szerint a nemzetközi közösségnek a következő lehetséges reformlépésekre kell figyelnie.
- Átkerülnek-e állami tulajdonban lévő vagyonelemek, elsősorban vállalatok a magánszektorba?
- Megpróbálják-e egységesíteni a monetáris rendszert?
- Megkezdik-e az állami szférában dolgozók keresetének egy szintre emelését a piaci bérekkel?
- Engedélyezik-e a magángazdálkodást a mezőgazdaságban?
Brown szerint ezek az intézkedések megelőzhetnék, hogy saját hosszú távú gyengeségei miatt az ország egyszerűen összeroskadjon. Ugyanakkor az alacsony szintről beindított gazdasági bővülés robbanásszerű lehet összehasonlítva azzal, milyen változáson hasonló korszakában Japán, Dél-Korea vagy Kína keresztülment.
A fotó forrása: Shutterstock