Görögország helyzetének bizonytalanná válása lesz az első forró pontja a jövő év történéseinek, ám a szakértők egy része szerint nem ez fogja igazán megrázni a piacokat - írja a CNBC. A dráma a hét elején érkezett újabb fordulópontjához, amikor az athéni parlament nem tudta megválasztani az ország új államfőjét. Valójában egy bizalmi szavazásról volt szó.

A görög alkotmány ugyanis a kormány kezébe adja a jelölés lehetőségét, így ha - három választási forduló után - nem sikerül megválasztani az államfőt, az azt jelenti, hogy a törvényhozás elvesztette a kormányba vetett bizalmát. Ezért előrehozott választásokat kell kiírni. Antonisz Szamarasz miniszterelnök, aki szerette volna elkerülni, hogy a nép egy hónapon belül véleményt nyilvánítson kormányának teljesítményéről, kénytelen volt belenyugodni, hogy január 25-én parlamenti választások lesznek.

Győznek, de...

A munkahipotézisünk az, hogy a radikális baloldali Sziriza, az ellenzék legnagyobb pártja győz - fejtegeti Robert Sinche, az Amherst Pierpont Securities tőketársaság stratégája. Ebben ugyanakkor nem vagyunk olyan biztosak, mint néhány hónapja, mert a kormánykoalíció nagyobbik pártja, a jobbközép Új Demokrácia sokat ledolgozott hátrányából. A különbség néhány százalékpont

Sokan azt hiszik, hogy ha a Sziriza győz, akkor kilépteti Görögországot az eurózónából, ám ezt soha nem fogják megtenni - véli a szakértő -, mert tudják, hogy gazdasági összeomláshoz vezetne. Emellett az övezet nem olyan, mint 2011-ben, az adósságválság mélyén: az államkötvényhozamok a jó keresletnek köszönhetően sokkal alacsonyabbak, mint akkor, és az Európai Központi Bank (ECB) előtt ott áll a lehetőség, hogy maga vásárolja az eurótagállamok kötvényeit, ha a piaci befektetők nem tennék ezt.

Az elemző szerint igaz ugyan, hogy a görög válság 2010-2011-ben rendszer szintű kockázatot jelentett, azaz a görögök csődje az euró összeomlásával fenyegetett, ám jelenleg helyi problémáról van csupán szó. Akármi történik is Görögországban, nem valószínű, hogy kiterjedt bajokat idézhet elő.

Mindenki puhul

A Sziriza puhulását mutatja, hogy a párt elnöke, Alekszisz Ciprasz az elmúlt időszakban puhított korábbi álláspontján. Nem beszél a görög kilépésről az eurózónából és megelégedne - a GDP 175 százaléka felett lévő - államadósság harmadának leírásával. Ennek alapján a szakértők úgy vélik, hogy a Sziriza politikusai alkupozíciójukat igyekeznek erősíteni a keményebb beszólásokkal.

Abban bízhatnak, hogy ha kormányra kerülnek, s így szembe kell nézniük az országot finanszírozó EU-ECB-IMF trojkával, akkor az utóbbi pislant először, azaz a donorok fognak engedményeket tenni. Erre van esély. Ha ugyanis a trojka nagyon keménykedik, akkor nem csupán Görögországgal, hanem más dél-európai országokkal - köztük Spanyolországgal és Olaszországgal - is szembe kerülhet. Az eurózóna déli államai is fel akarják ugyanis puhítani a szigorú költségvetési korlátokat - akárcsak a görög ellenzék -, ami nem javítja a trojka alkupozícióját.

Jön az ECB

A görög választás előtt három nappal tartja következő ülését az ECB. Elemzők szerint a bizonytalanságból fakadó feszültségek arra ösztönzik az európai jegybank döntéshozóit, hogy felgyorsítsák a már nyáron beígért monetáris enyhítési intézkedések bevezetését. A kérdés az, hogy Görögország is élvezheti-e ezek előnyeit, azaz például vásárolna-e az ECB görög államkötvényeket vagy sem. A brit Barclays bank elemzői szerint ez ütőkártya lehet a trojka kezében, amely kérhet egy-két dolgot a görögöktől azért, hogy élvezhessék a jegybank pénzügyi hátszelét.

Görögországot ugyan kezelendő problémának tartják a piaci szereplők, ám nem ez okozza a legnagyobb fejfájást nekik - állítja Sameer Samana, a Wells Fargo Advisors tanácsadó cég szakértője. A zuhanó olajárak gazdasági hatása, az Ukrajna elleni orosz agresszió erősödése, illetve a kínai gazdaságon mutatkozó repedések kitágulása - a növekedés komolyabb lassulása vagy a hitelbuborékok leeresztése - nagyobb veszélyt hordoz magában.

Mindegy, hogy Görögország, vagy Oroszország, vagy más probléma taszítja az ECB-t előre azon az úton, hogy gyorsabban könnyítsen a monetáris feltételeken, a lényeg, hogy a feszültségek hatására a korábban vártnál nagyobbat lépjen előre ezen az úton. Ez fontosabb, mint a görög válság alakulása - fejtegeti Samana.