Bildt korábban amellett tette le a voksát, hogy az EU-nak keményen el kell ítélnie Oroszországot, az orosz katonáknak vissza kell vonulniuk támaszpontjaikra, és meg kell szüntetni az Ukrajna többi része ellen intézett inváziós fenyegetést.

Az Európai Unió erőteljesen elítéli, hogy az orosz fegyveres erők agressziója nyilvánvalóan megsértette Ukrajna területi egységét és szuverenitását - közölte hétfőn a Twitteren Stefan Füle, az Európai Bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős tagja az uniós külügyminiszterek rendkívüli tanácskozását követően.

A külügyminiszterek rendkívüli tanácskozását Catherine Ashton, az EU külügyi főképviselője hívta össze az Ukrajnában kialakult helyzet miatt. Rövid Twitter-üzenetében a cseh biztos egyértelműen arra utal, hogy a külügyminiszterek által elfogadott szövegből idéz.

Oroszország nyilvánvalóan megsértette nemzetközi kötelezettségeit - jelentette ki hétfőn Catherine Ashton, az Európai Unió külügyi főképviselője az uniós külügyminiszterek rendkívüli tanácskozását követően. Az EU ezért felszólítja Oroszországot, hogy vonja vissza csapatait a fekete-tengeri flotta működését szabályozó orosz-ukrán megállapodás által meghatározott támaszpontokra - közölte Ashton.

A külügyi főképviselő azt is elmondta, hogy az EU azt is elvárja, hogy Moszkva kezdjen egyeztetéseket az ukrán kormánnyal és az amerikai-brit-orosz 1994-es budapesti memorandum többi aláírójával. Catherine Ashton arra is kitért, hogy a külügyminiszterek "célzott intézkedésekről", szankciókról és az Oroszországgal folytatott vízumliberalizációs tárgyalások felfüggesztéséről is tárgyaltak.

Elszigeteléssel fenyeget az USA

Joe Biden amerikai alelnök telefonon arra figyelmeztette Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnököt, hogy Oroszország politikailag és gazdaságilag egyre jobban elszigetelődik, ha nem vonja ki erőit Ukrajnából - közölte hétfőn a Fehér Ház egyik tisztségviselője. "Az alelnök világossá tette, hogy amennyiben nem oldódik meg az ukrajnai helyzet, akkor Oroszország növekvő politikai és gazdasági elszigetelődéssel fog szembenézni" - jelentette ki a neve elhallgatását kérő illetékes.

A Fehér Ház közleménye szerint Biden sürgette az orosz erők visszavonását, a nemzetközi megfigyelők Ukrajnába küldésének támogatását, valamint azt, hogy Moszkva kezdjen érdemi tárgyalásokat az ukrán parlamenttel. Biden hétfő reggel hívta fel Medvegyevet, előtte pedig, a hét végén Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfőt. A helyzet veszélyes eszkalálódását jelentené, ha bebizonyosodna, hogy Oroszország erő alkalmazásával fenyegette meg az ukrán fegyveres erőket, amiért Moszkva lenne a felelős. Ezt Jen Psaki, az amerikai külügyminisztérium szóvivője jelentette ki.

Chris Murphy demokrata párti szenátor, az európai albizottság elnöke bejelentette, hogy az amerikai felsőház az ukrajnai intervenció miatt Oroszország elleni szankciókat mérlegel, amelyek az orosz bankokkal szembeni büntetőintézkedéseket, az orosz hivatalos és magánbefektetői számlák befagyasztását és beutazási korlátozásokat foglalhatnak magukba. A szenátor ugyanakkor rámutatott, hogy a szankciók akkor lennének igazán hatékonyak, ha az Európai Unió is hasonlókat foganatosítana.

John McCain republikánus szenátor elismerte, hogy az Egyesült Államoknak jelenleg nem áll rendelkezésére katonai megoldás, de rámutatott, hogy a világ legerősebb hatalmának több más opciója is van. Ezek között említette a "kleptokraták" azonosítását, és a legkorruptabb orosz vezetők felvételét a 2012-ben létrehozott, úgynevezett Magnyitszkij-listára. Az ezen felsorolt személyek nem kapnak beutazási engedélyt az Egyesült Államokba. McCain, aki az Amerikai-Izraeli Közügyek Bizottsága (AIPAC) elnevezésű, legbefolyásosabbnak tartott amerikai Izrael-barát lobbiszervezet washingtoni tanácskozásán szólat fel, "botrányosnak" és a világ által "elfogadhatatlannak" nevezte a Vlagyimir Putyin orosz elnök által elrendelt krími katonai beavatkozást, ugyanakkor támadta Barack Obama amerikai elnököt is, amiért az szerinte nem mutatott kellő vezetői fellépést. A szenátor szerint az ukrajnai válság "egy nem hatékony külpolitika folyománya, aminek következtében senki sem hisz többé Amerika erejében".

Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkár-helyettese hétfőn az EBESZ bécsi központjában megerősítette, hogy Washington a nemzetközi jog, egyebek között Oroszország ENSZ-beli és helsinki kötelezettségeinek, valamint a független Ukrajna szuverenitásának és területi épségének megsértéseként értelmezi a krími orosz katonai fellépést.

Nuland sürgette, hogy az EBESZ - amelynek Oroszország is tagja - haladéktalanul lépjen fel a feszültség csillapítása és a jogosnak ítélhető biztonsági és kisebbségjogi aggályok békés eszközökkel való, közvetítők és megfigyelők bevonásával történő orvoslása érdekében. Nuland sürgette, hogy az EBESZ erősítse meg kijevi képviseletét, valamint hogy a kanadai kezdeményezés alapján küldjön megfigyelőket a Krímbe és a kelet-ukrajnai "gyújtópontokra". Az amerikai diplomata szerint Washington középtávon is az EBESZ-ben látja a fő eszközét annak, hogy Ukrajnát támogassa a májusi szabad és igazságos választások előkészítésében. Sürgette, hogy Moszkva működjön együtt az EBESZ-szel.

Timosenko is megszólalt

Arra kérte a világ vezetőit hétfőn Julija Timosenko volt ukrán miniszterelnök, hogy "minden lehetőséget felhasználva akadályozzák meg" a Krím-félsziget Ukrajnától való elszakítását. Timosenko, aki kétévi börtönbüntetésből szabadulva a külföldi televíziók közül elsőként az amerikai CNN-nek adott televíziós interjút, így válaszolt Christiane Amanpournak arra a kérdésére, hogy vajon emelni kívánja-e a tétet és arra szólítja-e fel a Nyugatot, az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és Európát, hogy katonai erőt alkalmazzon Oroszország ellen.

A volt kormányfő érvelése szerint ha nem működnek a diplomácia eszközei, a tárgyalások és nem sikerül személyes kapcsolatokon keresztül hatást gyakorolni Vlagyimir Putyin orosz elnökre, akkor "a világnak a legerőteljesebb eszközöket kell alkalmaznia". Amanpour ezzel a kijelentéssel kapcsolatban kérdezett rá arra, hogy katonai beavatkozást sürget-e.

Timosenko szerint ha Ukrajnát ebben a nehéz helyzetben magára hagyják és ha Oroszországnak megengedik a Krím elszakítását, akkor nemcsak Ukrajnában, hanem gyakorlatilag az egész világon megváltozik a politika és az élet. Mint mondta, ebben az esetben el kellene fogadni azt, hogy a 21. században egy agresszor ország megsértheti az összes nemzetközi szerződést és területeket szakítson el attól, akitől csak akar. "Ezt nem engedhetjük meg a világon" - jelentette ki.