Mikulás Dzurinda volt szlovák miniszterelnök kijelentette: a régi és új tagállamok számára egyaránt sikert jelent az Európai Unió 2004-es bővítése óta eltelt időszak, mert Európa erősödött az új tagállamok belépése nyomán.
A szlovák politikus azt hangsúlyozta, hogy az új tagállamok nem ballasztot, hanem hozadékot jelentenek az EU számára, és az elmúlt évtizedekben jelentős befolyást gyakoroltak az uniós döntésekre.
Ilyenek voltak a Törökországgal megkezdett csatlakozási tárgyalások, illetve Horvátország felvétele - tette hozzá. Helyes döntésnek nevezte azt is, hogy Szlovákia nem ismerte el Koszovó függetlenségét, mert így "nem taszították Oroszország karjaiba Szerbiát".
Bővült az áruforgalom és a munkaerőpiac, és a közösség a költségvetési fegyelem megkövetelésével fékezi a populista kormányzatokat is, hiszen nem engedi a túlköltekezést - mondta Dzurinda. Ugyancsak siker, hogy a visegrádi együttműködés ma már egyfajta tiszteletreméltó márkanevet jelent - fűzte hozzá.
A jövő kihívásai között említette a gazdasági versenyképesség fenntartását, illetve a biztonság erősítését. Ez utóbbi kapcsán úgy vélekedett, hogy az Európai Uniónak minden olyan előnyt ki kell használnia, amit a NATO kínál.
Szintén a kihívások között említette a közösség további bővítését, amelynél leginkább Szerbia, Montenegró és Macedónia jöhet szóba.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke azt hangsúlyozta, hogy a siker mellett az elmúlt tíz év az elszalasztott lehetőségeket is jelentette Európa számára, és ma számtalan törésvonal szabdalja a közösséget.
A siker legfontosabb jellemzőjeként említette, hogy az unióban nincs sem kelet-nyugati, sem a régi és az új tagállamok közötti megosztottság. Megosztottság tapasztalható viszont a gazdasági válság hatásait tekintve az északi és a déli tagállamok között, aminek a kezelése az egyik legfontosabb feladata lesz az új Európai Bizottságnak - tette hozzá.
Magyarország csak azért nem vált a válság első áldozatává, mert jó időben jött a Fidesz kétharmados választási sikere, amelynek nyomán sikerült kikapaszkodni a gödörből - hangsúlyozta Németh Zsolt.
Ugyancsak törésvonalként értékelte az Oroszországhoz fűződő viszonyt, mert például Németország, Magyarország és Szlovákia függősége Oroszországtól erősebb, mint a többi tagállamé - mondta. Ezzel kapcsolatban közölte: sokat kell gondolkodni az EU és Oroszország hosszú távú kapcsolatáról, mert az EU és Oroszország együttműködésre van ítélve. Hozzáfűzte, Oroszországnak tiszteletben kell tartania más országok területi integritását és a nemzetközi jogot.
Elszalasztott lehetőségnek nevezte Németh Zsolt az európai alkotmányozás elmaradását, azt, hogy Európa identitását nem határozták meg a keresztény örökség mentén.
Úgy vélekedett, hogy erős Európa csak akkor működhet, ha azt erős nemzetállamok alkotják.
Mikulás Dzurinda és Németh Zsolt abban egyetértett, hogy a tíz évvel ezelőtti bővítéssel Európa újraegyesítésének álma vált valóra.