Gyógyszerhiány, kilométeres, mozdulatlan kamionsorok az autópályákon, az adminisztráció jelentős növekedése, új vámok drágítják az autók és az élelmiszer importját, gyárak, amelyek leállnak az alkatrészhiány miatt. Ezt hozná magával, ha az Egyesült Királyság válási megállapodás nélkül hullana ki az EU-ból. Nyilvánvaló, hogy józan ésszel mindenki igyekezne elkerülni egy ilyen forgatókönyvet, ám lehet a józan észnek a brexit esetében nem osztottak lapot - derül ki Gideon Pachman, a Finacial Times (FT) publicistája írásából.

A cikkíró három olyan politikai erőt is talál, amelynek különböző megfontolások alapján nem lenne kifogása ez ellen a lehetőség ellen. Az első a kemény brexit híveinek csoportja a brit Konzervatív Párton belül, amely árulásnak tartja Theresa May kormányának legutóbbi kezdeményezését a megállapodásra. Ennek legfőbb eleme, hogy a szigetország az áruk kereskedelmében az EU-s vámunió tagja maradna, míg a szolgáltatások terén nem.

Kapcsolódó

A második a kemény maradáspártiak csoportja, amely úgy véli, hogy az említett drámai következmények ráébresztenék az embereket, hogy mekkora tévedés a brexit, és ezért vissza lehetne csinálni a dolgot. A harmadik az Európai Bizottság, amely úgy látja: jobb, ha nincs megállapodás, mintha olyan kompromisszum születik, amely sérti az egységes európai piac alapértékeit.

Tévedések

A brexiterek bizonyára hisznek saját propagandájukban, miszerint a britek arra szavaztak bő két éve, hogy országuknak ki kell lépnie az egységes európai piacról és el kell utasítani az Európai Bíróság joghatóságát. Tévednek azonban ha azt hiszik, hogy ennek az állapotnak a drámai bekövetkezése egyik napról a másikra - a "mi majd megmutatjuk a világnak" jegyében - nemzeti egységet teremtene a függetlenség mögött. Ehelyett valószínűleg még mélyebbé válna a társadalom megosztottsága a menni vagy maradni kérdése mentén kettévágott országban.

Kizárta az újabb népszavazás lehetőségét Nagy-Britannia EU-tagságáról vasárnap megjelent írásában Theresa May brit miniszterelnök.

A maradáspártiak ennek épp az ellenkezőjét gondolhatják, azt, hogy a brexit durva következményei egy csapásra hiteltelenné tennék az azt propagáló politikusokat, élükön Boris Johnson és Jacob Rees-Mogg tori parlamenti képviselőkkel. Tévednek azonban, ha azt hiszik, hogy a válságok a mérsékelt politikai erők malmára hajtják a vizet. Éppen ellenkezőleg a gazdasági-politikai krízisek a radikális politikacsinálás melegágyai.

Az EU doktriner ragaszkodása az áruk, a tőke és a munkaerő szabad áramlásának szentháromságához, mondván: a válás nélküli megállapodás mégis csak Nagy-Britanniában fogja okozni a legnagyobb bajokat, szintén hiba. Egyrészt az EU-ban, főként Észak-Európában is súlyos következményei lennének ennek, másrészt az EU és Nagy-Britannia viszonyának elmérgesedése geopolitikai őrültség egy olyan időszakban, amikor egyszerre izmozik Európával Oroszország, Kína és az USA.

Mi lehet a vége?

Ez a három politikai csoport együtt összehozhatja a válás nélküli brexitet. Kompromisszumképtelenségükkel egy óriási válság kirobbanását kockáztatják, amelyet nem lennének képesek kezelni, mert fogalmuk sem lehet arról, milyen következményekkel járhat. A baj elkerülésének kulcsa Brüsszel kezében lehet. Az EU nem tudja közvetlenül befolyásolni a brit belpolitikai folyamatokat, de ha teljesen elutasítja a May-kormány javaslatát, azzal utat nyit a válás nélküli brexit előtt, annak minden következményével.

Az Európai Bizottság eddig ragaszkodott ahhoz, hogy a britek előtt vagy egy a Kanada-EU szabadkereskedelmi megállapodás mintáját követő szerződés lehetősége, vagy a kvázi EU-tagságot jelentő norvég modell elfogadásának lehetősége áll. Figyelembe véve azonban a felek közötti egyedülálló politikai, gazdasági és stratégiai kapcsolatokat, el lehetne fogadni egy egyedülálló brexit utáni viszony forgatókönyvét is - véli vagy inkább ajánlja az FT publicistája. Minden részt vevő félnek mielőbb leckéket kellene vennie a kompromisszumkötés művészetéből.

A fotó forrása: Emmanuel Dunand/AFP