Elkezdődött az EU-csúcs - ezekkel a reményekkel mentek be az uniós döntéshozók

Az ülés megnyitását követően a résztvevők a hagyományoknak megfelelően először Antonio Tajanival, az Európai Parlament elnökével egyeztetnek.

Ezt követően a brexit után bennmaradó tagországok állam-, illetve kormányfői Theresa May brit miniszterelnökkel tanácskoznak, aki a várakozások szerint bemutatja terveit a további lépéseket illetően. Végül a huszonhetek munkavacsorát tartanak, amelynek keretében megvitatják a hosszabbítás kérdését.

Theresa May brit kormányfő június 30-áig terjedő hosszabbítást kért, míg Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke rugalmas, akár egy évig tartó halasztást javasolt.
A jelenlegi jogi alaphelyzet az, hogy ha elutasítják May indokait a további halasztásra, akkor a szigetország pénteken megállapodás nélkül, szabályozatlan módon távozik az Európai Unióból.

A zárónyilatkozat kiszivárgott tervezete értelmében a huszonhetek bizonyos feltételek mellett készek további halasztást adni Londonnak, de ennek feltétele az is, hogy az Egyesült Királyság részt vegyen a május végi európai parlamenti választáson, amennyiben a brit törvényhozás addig sem fogadja el a kiválás feltételeit rögzítő szerződést.

Ha ez nem sikerül, s a választásokon sem vesz részt az ország, akkor június 1-jén automatikusan megszűnne a brit EU-tagság. Sikeres kölcsönös ratifikáció esetén viszont azonnal megtörténhetne a kilépés, a megszabott, de egyelőre nyitva hagyott végső határidő előtt.

Diplomáciai források szerint a Tusk által javasolt egyéves halasztásról nem lesz egyetértés a huszonhetek között, mivel több tagállam, köztük Franciaország ezt túl hosszúnak tartja.

EP: szó sem lehet a megállapodás tárgyalásának újból megnyitásáról

Az Európai Tanácsnak készségesnek kell lennie az Egyesült Királysággal annak érdekében, hogy megszűnjenek a brexit okozta, az embereket és a vállalkozásokat súlyosan érintő bizonytalanságok, de nem engedheti meg, hogy újranyissák a brit európai uniós tagság megszűnését szabályozó megállapodásról szóló tárgyalásokat - jelentette ki szerdán az Európai Parlament házbizottságaként működő elnökök értekezlete a rendkívüli EU-csúcs előtt az MTI szerint.

Közleményében a testület arra hívta fel a figyelmet, hogy mindenképpen el kell kerülni a gazdasági károkat, amelyeket egy esetlegesen megállapodás nélküli brexit okozna, és fontolóra kell venni Theresa May brit miniszterelnök javaslatát a brit uniós tagság megszűnése határidejének további halasztásáról.

Az elnökök értekezlete azt várja, hogy a brit kormányfő nem érkezik üres kézzel a szerdán tartandó rendkívüli uniós csúcsra. A testület reméli, hogy May a brit parlamentben történt előrelépésről, a viták várható kilátásáról számoljon be, és arról, várható-e szilárd parlamenti többség a megállapodás elfogadásához. Ha nem, egyértelműen ki kell nyilvánítania, milyen utat kíván választani, legyen az újabb népszavazás kiírása, vagy a brexit visszavonása.

A brexit semmilyen formában sem zavarhatja az Európai Unió törekvéseit az előtte álló kihívások kezelésében. Az Egyesült Királyságnak pedig kötelessége, hogy a kilépése határidejének hosszabb kiterjesztése esetén részt vegyen az európai parlamenti választásokon - tették hozzá.

Remények a csúcs előtt

Az EU-csúcsra érkezve Theresa May újságíróknak azt mondta, a brit európai uniós tagság megszűnésének (brexit) elhalasztása az Európai Tanács soron kívüli ülésének célja a rendezett, megállapodással végződő kiválás érdekében. May újságíróknak hangsúlyozta, sajnálja, hogy a londoni parlamentnek ez ideáig nem sikerült döntésre jutnia a kilépési megállapodás elfogadását illetően. Hozzátette, azon dolgozik, hogy az Egyesült Királyság minél hamarabb elhagyhassa az Európai Uniót, de több időre van szükség ahhoz, hogy az ország uniós tagságának megszűnése feltételrendszerét és a jövőbeni kapcsolatokat rögzítő megállapodást elfogadja a brit törvényhozás alsóháza. A kilépés legkedvezőbb határideje június 30. lenne - fűzte hozzá az MTI szerint.

Nem biztos még az Egyesült Királyság európai uniós kiválási határidejének meghosszabbítása, és az sem, hogy pontosan milyen feltételekkel képzelhető el a hosszabbítás - jelentette ki a belga kormányfő a szerdai EU-csúcs előtt. Charles Michel hangsúlyozta: egy esetleges kiterjesztés nem zavarhatja meg az Európai Unió működését vagy a május végi választásokat. El kell kerülni, hogy a közösség a brexit-folyamat túszává váljon - jelentette ki, majd hozzátette: nem létezik olyan, hogy egy ország csak félig tagja az EU-nak, hosszabbítás esetén a briteknek folytatniuk kell a jóhiszemű együttműködést.

Mark Rutte holland miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a halasztás végső határideje számos más kérdéstől is függ, erről vitát fognak folytatni.

Fontos, hogy az Egyesült Királyság felkészüljön arra, hogy a kilépési határidő halasztása esetén részt kell vennie a május végi európai parlamenti (EP-)választásokon - szögezte le a német kancellár az EU-csúcs előtt. Angela Merkel szerint erre az európai uniós intézmények működőképességének biztosítása érdekében van szükség. Kiemelte, a bennmaradó tagállamoknak "történelmi felelősségük", hogy helyes döntést hozzanak, ezért "nyílt és konstruktív" vitát kell folytatni.

- fogalmazott.

Nem dőlt még el, hogy kap-e hosszú halasztást az Egyesült Királyság az európai uniós kiválás határidejét illetően, sőt egyik forgatókönyv megvalósulása sem vehető egyelőre biztosra - jelentette ki a francia elnök.

- emelte ki rövid sajtótájékoztatóján Emmanuel Macron, aki azt is hangsúlyozta, hogy a legfontosabb az, hogy semmi ne sodorja veszélybe az európai projektet. "Eljött a döntések ideje" - fogalmazott.

Önmagában még nem oldja meg a problémát az Egyesült Királyság európai uniós kiválási határidejének meghosszabbítása, de több időt adna a briteknek arra, hogy megoldást találjanak - jelentette ki a svéd kormányfő. Stefan Löfven a brüsszeli találkozó előtt úgy vélekedett, hogy "megér egy próbát" a halasztás, de azt is hozzátette, meglehetősen frusztráló, hogy ennyi idő után sem sikerült rendezni a kérdést. Ugyanakkor úgy vélte, minél hosszabb a kiterjesztés, annál nagyobb a kockázat, hogy veszélybe kerül az uniós intézmények legitimitása és integritása, ezért szilárd biztosítékokra lenne szükség.

Cseh kollégája, Andrej Babis reményét fejezte ki, hogy a szigetország a vártnál is több időt fog kapni, és kiemelte, ő arra számít, hogy jövő márciusig vagy az idei év végéig hosszabbítják meg a határidőt, rugalmas feltételek mellett.