Charles Michel az Európai Tanács elnöke pár perccel este hét óra előtt a Twitteren közölte, hogy megszületett a döntés a következő hétéves kölstégvetésről és a helyreállítási alapról. Bár az elfogadott dokumentumot még nem tették közzé, úgy tudni, hogy lényegében helyben hagyták azt az egyezséget, amit a német kormány alkudott ki a magyar és a lengyel kormányokkal.

Az MTI arról írt részleteket ismerő diplomáciai forrásokra hivatkozva, hogy a huszonhét tagország vezetői által elfogadott megállapodás szerint a rendelethez olyan záradékot csatolnak, amely szerint az uniós pénzek felügyeletét szolgáló jogállamisági mechanizmus csak akkor lesz elindítható, ha egy tagállam intézkedései az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértik. Ez azt jelenti, hogy a mechanizmust nem lehet politikai célokra használni.

Kapcsolódó

A csütörtökön délután kezdődött csúcstalálkozó egyik fontos témája az uniós források kifizetéséhez kötött jogállamisági feltétel elfogadása volt, ami miatt a magyar és a lengyel kormányfő hetekkel ezelőtt belengette a vétó lehetőségét, amivel nemcsak a következő hétéves költségvetés elfogadását blokkolták volna, hanem a koronavírus-járvány gazdasági következményeit enyhíteni hivatott helyreállítási alap elindítását is, amire főleg a déli uniós államoknak nagyon nagy szüksége lenne.

A következő hétéves költségvetés és a helyreállítási alap összesen mintegy 1800 milliárd eurós pénzügyi keretet jelent. Ennek a költségvetésnek Magyarország és Lengyelország a legnagyobb haszonélvezői, a következő hét évben előbbi összesen 38,8 milliárd eurót, utóbbi pedig 125,5 milliárd eurót hívhatna le a közös kasszából.

Mit fogadhattak el?

Az ügyben szerdán sikerült a soros elnökséget vivő Németországnak és a két vétóval fenyegető állam kormányfőjének egy kompromisszumos javaslattal előállni. A csúcs előtt kiszivárogtatott megállapodás szövege nagyjából megegyezik a novemberben elfogadottal, a különbség az időbeliségében és alkalmazhatóságában van. Benne van például, hogy a jogállamisági kritérium - aminek megsértése az uniós források felfüggesztéséhez vezethet - a csalásra, korrupcióra és az összeegyeztethetetlenségre összpontosít.

A szöveg deklarálja, hogy a jogállamisági feltételt a tagállamokra nézve fair, részrehajlásmentes és nem diszkriminatív módon kell alkalmazni. A jogállamisági feltételrendszert a most következő hétéves pénzügyi ciklustól kezdik el használni, azaz 2021-től már alkalmazható lenne, viszont a most lezáruló ciklus forrásaira vonatkozóan nem.

Ugyanakkor a mechanizmus alkalmazhatóságát kitolná, ha valamelyik tagállam érvénytelenítési eljárást indítana a jogszabály miatt az Európai Bíróságon, miután a szöveg szerint, amíg az EU Bírósága ki nem mondja, hogy a jogaszabály összeegyeztethető az uniós joggal, addig felfüggesztik a jogszabály alkalmazását.

Két év szünet?

Ez egyes vélemények szerint akár két évvel is kitolhatja az alkalmazást, viszont amennyiben az eljárás gyorsítását kérné bármelyik fél - a felperes, aki ebben az esetben a Bírósághoz forduló tagállam, vagy az alperes, aki pedig az Európai Parlament és a Tanács -, akkor az eljárás akár 4-6 hónapra is rövidülhet. A gyorsított eljárás elrendelésére azonban csak nyomós okból kerülhet sor. Abban az esetben, ha a késlekedés helyrehozhatatlan kárral, vagy súlyos érdeksérelem bekövetkezésével fenyeget.

Ugyanakkor bizottsági források megjegyezték, hogy egy 1-2 éves csúszásnak nem lenne jelentősége, ha csak az új forrásokra vonatkoznának a szabályok. Az első pályázatok kiírása, megvalósítása és elszámolása ugyanis legalább ennyi időt venne igénybe. A helyreállíltási alap esetében viszont ez nem igaz, ott az első két évben történik a források lehívása és felhasználása.

Vagy mégsem?

A Politico tudósításából viszont az derül ki, hogy hiába nem lehetne alkalamazni a jogállamisági mechanizmust az Európai Bíróság döntéséig, amennyiben valamely tagállam kéri ezt a testülettől (amire egyébként a jogszabály kihirdetésétől számítva 2 hónap áll rendelkezésére), nem telhetne el ez az időszak sem következmények nélkül. Mark Rutte holland miniszterelnök ugyanis azzal a három feltétellel fogadta el a német javaslatot, hogy biztosítékot kért három dolog teljesülésére. Egyrészt arra, hogy a jogállamisági kompromisszumot az EP is támogatja, másrészt, hogy a Tanács jogi szolgálata garantálja, hogy a korábban az EP-vel is megállapodott verzióhoz képest nincs visszalépés, harmadrészt pedig, hogy a jogállamiság megsértése január 1-től szankcionálható lesz még akkor is, ha a mechanizmus végrehajtása csúszik. Egy uniós diplomata szerint Rutte is megkapta amit akart, azaz megkapta a fent említett három követelésére a biztosítékot.

Útmutatást kell kidolgozni

A német javaslat a csúcs előtt kiszivárogtatott szöveg alapján azt is tartalmazta, hogy az Európai Bizottságnak kell egy úgynevezett útmutatást kialakítania a tagállamokkal együtműködésben arra, hogyan lehessen használni a jogállamisági mechanizmust és addig, amíg meg nem születik az iránymutatás, nem alkalmaznak semmilyen szankciót. (Kommentárok úgy értékelték, hogy ez a kitétel a 2022-ben választások elé néző Orbánnak nagy győzelem, amit viszont valamelyest ellensúlyoz a holland miniszterelnöknek adott fent említett bizotsíték.)

A szövegben azt is rögzítik, hogy a jogsértések és az EU pénzügyi érdekeire gyakorolt negatív következmények között közvetlen kapcsolatnak kell lennie, azaz a jogállamiság megsértésének a puszta megállapítása nem elegendő a mechanizmus elindításához.

Az EP is áldását adhatja rá

A megállapodásra áldását kell még adnia az Európai Parlamentnek is. Bár a Politico szerint David Sassoli, a testület elnöke a csúcs elején elhangzott beszéde utáni sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy nem tudja azt mondani, hogy az EP rábólint-e a német javaslatra, miután az intézménynek meg kell azt vizsgálnia, de azt is hozzátette, hogy nem fognak elfogadni semmilyen változtatást abban, amit a tárgyaló felek elértek. Sassoli szavai alapján viszont azt lehet feltételezni, hogy jó eséllyel nem akad el a javaslat az EP-n.