Úgy tűnik, elérte a célját Németország: a Reuters információi szerint az Európai Bizottság előkészített egy tervezetet, amely alapján egy feltétellel engedélyezik a belsőégésű motorral felszerelt új autók eladását az Európai Unióban 2035 után is.

Ez a feltétel a következő: kizárólag a klímasemleges e-üzemanyaggal működhetnek ezek a járművek. A gyártóknak kellene gondoskodni arról, hogy olyan technológiával szereljék fel az autókat, amelyek mellett nem lesz majd lehetőség egyéb üzemanyagok alkalmazására.

Hónapokig tartó tárgyalás után az uniós tagállamok és az Európai Parlament tavaly hagyta jóvá, hogy 2035-tól a blokk búcsút int a belső égésű motoroknak – az újonnan értesített autók terén legalábbis. A német közlekedési minisztérium azonban a közelmúltban ismét előhozakodott a témakörrel, jelezve, mégsem gondolják jó ötletnek, mindössze néhány nappal azt megelőzően, hogy a hatályba lépett volna a jogszabály egy végső voksolást követően.

Sajtóinformációk szerint mind Németország, mind az Európai Bizottság abban bízik, hogy a csütörtöki EU-csúcstalálkozóra elkészülne a kidolgozott, mindkét fél számára elfogadható módosítási javaslat.

Német-francia csörte

A németek azon törekvése, hogy hátráltassák az uniós autóipar zöldítését, felbőszítette a franciákat. A két ország – és a mögéjük felsorakozók – vezetői között így komoly szópárbaj várható csütörtökön Brüsszelben.

A francia közlekedési miniszter, Clément Beaune mindenesetre egyelőre visszafogottan fogalmazott:

az állandó francia-német kompromisszum híve vagyok. Ha nézeteltérésünk adódik, nem rejtjük véka alá, hanem dolgozunk azon, hogy egyetértésre jussunk.

Miközben a franciák a németek autóipari igényeivel elégedetlenek, Németországnak az nem tetszik, hogy Franciaország mindent megtesz az atomenergia uniós szintű elfogadtatásáért zöld energiaforrásként.

Franciaország már februárban 12 másik uniós ország képviselőjével egyeztetett Stockholmban arról, miként fogjanak össze és dolgozzanak együtt azon, hogy az atomenergia előkelőbb helyre kerüljön az Európai Unió energiapolitikai besorolásában. A megbeszélés eredményeként aztán 11 állam – köztük Magyarország – meg is állapodott egymással az atomenergia terén folytatott együttműködés mélyítéséről.

A nukleáris energiával szemben szkeptikus Olaf Scholz német kancellár számára mindenesetre elfogadhatatlan lenne, hogy az EU-s dekarbonizációs célok teljesítése érdekében elismerje megújuló energiaforrásnak az atomenergiát.

A nukleáris és autóipari kérdéseken túl

A csütörtöki uniós csúcstalálkozón a hivatalos program szerint a következő témával foglalkoznak majd a kormány- és államfők:

  • milyen további válaszlépésekkel lehet fellépni Oroszország ukrajnai agressziójával szemben,
  • Ukrajna fegyveres támogatása,
  • uniós versenyképesség javítása,
  • energetika,
  • külkapcsolatok és
  • migráció.

A Politico szerint az EU egy 2 milliárd eurós tervet szeretne véglegesíteni, amelynek keretében feltöltenék mind az ukrajnai, mind a tagállamok saját fegyverkészleteit.

  • Egymilliárd eurót fordítana Brüsszel arra, hogy részben megtérítse azoknak az országoknak a költségeit, amelyek azonnal tudnának lőszert adományozni Ukrajnának a saját készleteikből.
  • Újabb egymilliárd euró értékben pedig a tagállamok közösen vásárolnának új lőszert.

Volodimir Zelenszkij is részt vesz az uniós csúcstalálkozón, bár ezúttal nem személyesen, mint februárban. Ezúttal a megbeszéléseket előkészítő videókonferencián szólal fel a politikus.

Olaf Scholz német kancellár várhatóan nem kizárólag az autóipari témakörben lép majd fel határozottan a csúcstalálkozón, az európai versenyképesség fejlesztése terén is kiforrott elképzelései vannak. A német kormányfő szorgalmazza az állami támogatásokat érintő uniós szabályozás lazítását – ebben legalább egyetértenek a franciákkal. Az uniós szabályozás lazítását egyébként a februári csúcson már megszavazták, már csak a finomhangolás hiányzik.