Meglepte a brit politikai elit brexitpárti részét, sőt még az uniós döntéshozókat is, hogy az EU 27 tagállama az Egyesült Királyság uniós kilépéséről folytatott tárgyalásokon képes volt végig egységesen fellépni a brit tárgyaló féllel szemben - kezdi elemzését Gideon Rachman, a Financial Times vezető publicistája. Szerinte ez az egység nem véletlen és nem csupán ennek az ügynek, a brexittárgyalásoknak szólt. Éppen ellenkezőleg: az európai projekt hosszabb távon ellenállóbbnak bizonyul, mint sokan gondolták.

Más kérdés persze, hogy mit is fed valójában az európai projekt. A 27 kicsi és közepes nemzetnek, amelyek az EU-t alkotják, van egy erős közös érdekük: meg kell védeniük az európai egységes piacot. Ezt a stratégiai célt még fontosabbá tette, hogy az elmúlt években egyértelműen kiemelkedett a világ országai közül két szuperhatalom, az USA és Kína.

Ellensúly

Mind Peking, mind Washington egyre erőteljesebben használja politikai befolyásának erősítésére a kereskedelmi kapcsolatokat és a befektetéseket. Az EU-tagállamok egyenként könnyű prédái lennének a két óriásnak, ám együtt a világ legnagyobb határokon átnyúló piacát alkotják, amely összemérhető méretű Kína és az USA piacával.

Ha például a washingtoni adminisztráció a következő hónapokban büntető vámot vetne ki az európai autóimportra, az EU az USA-nak hasonlóan fájdalmas ellenlépéssel válaszolhatna. Hasonlóan hatásosan léphet fel Kína ellen a technológiai transzfer megállításában. Oroszország ellen, amely atomhatalomként annak ellenére veszedelmes ellenfél, hogy gazdaságilag a közelében sincs a két szuperhatalomnak, olyan szankciókat léptetett életbe, amikor Moszkva 2014-ben elvette Ukrajnától a Krím félszigetet, amelyek a teljes egységes európai piacot lefedték. Így jóval nagyobb fájdalmat okoztak Moszkvának, mintha csak egy-egy országgal nézett volna szembe.

Belső viszályok

Nem kétséges, hogy mély ellentétek vannak az EU 27 tagállama között. Lengyelország ellen eljárást indított az Európai Bizottság a demokratikus alapértékek megsértése miatt, Magyarország ellen az Európai Parlament kezdeményezett hasonló intézkedést ugyanerre hivatkozva. Az olaszok és a franciák költségvetésük kiegyensúlyozatlansága miatt meccselnek az unió vezetésével. Budapest és Berlin a menekültügyben képvisel egymással homlokegyenest ellenkező álláspontot, Görögországot elszállt államadóssága miatt majdnem kidobták az eurózónából.

Rachman szerint azonban ezek a konfliktusok nem tudják szétfeszíteni az EU-t, mert gyengébbek a külső nyomásnál, ami összetartja az uniót. Az EU-s elit szereti úgy gondolni, hogy közös értékek adják az alapját az összefogásnak, ám ezt egyre nehezebb igazolni. Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke és Matteo Salvini olasz belügyminiszter közelebb áll Donald Trump amerikai elnökhöz, sőt Vlagyimir Putyin orosz államfőhöz, mint Emmanuel Macron francia elnökhöz vagy Angela Merkel német kancellárhoz. A magyar és a lengyel kormány osztozik a brit euroszkeptikusok Brüsszel-ellenes kirohanásain, mégsem jut eszükbe kivezetni országukat az unióból.

Mi az EU valójában?

Ezt is figyelembe véve az EU egyre inkább a közös érdekekre alapuló államszövetségnek látszik, mint értékközösségnek - állapítja meg az FT publicistája, amivel sok magyar kormánypárti politikus egyetértene. Persze az államszövetség emlegetése idegességet okoz Európában, hiszen az itteni nemzetek szövetségi rendszerei rengeteg háborúhoz vezettek. A 21. században, azonban az európai államok egyértelmű érdeke a szövetkezés, nem a harcolás egymás ellen.

Nem véletlen, hogy elsősorban Kína - amelyet szemben az USA-val nem kötnek katonai stratégiai érdekek össze Európával - igyekszik fellazítani az unió egységét. Ez látszik az úgynevezett új selyemút programban, amely a kínai áruk szárazföldi szállítását hivatott biztosítani a Közel-Keletre és Európába. Peking ennek keretében zsíros beruházási projekteket kínál a kelet-közép-európai országoknak. Persze cserébe kérhetnek valamit Pelikán elvtárstól, azaz ezektől az országoktól, például, hogy szavazzanak a Kínával szembeni keményebb fellépést szorgalmazó EU-s intézkedések ellen.

Nem lépnek ki

Az FT publicistája szerint azonban ezek a próbálkozások vereséget fognak szenvedni, mert sem az USA, sem Kína nem tudja az előnyök olyan tárházát felkínálni, amilyet az EU hordoz magában. Az egységes európai piac közelségével, nagyságával, jogbiztonságával, három szabadságával (az áru, a tőke és a munkaerő szabad áramlása), közös jogszabályalkotásával verhetetlen előnyt kínál.

Budapesten és Varsóban sokan gondolják azt, hogy Magyarország vagy Lengyelország távozik az unióból, ha megszűnnek az EU nagyvonalú felzárkózási támogatásai, amelyek az elmúlt másfél évtizedben ingyenes beruházási forrásként pörgették ezeknek az országoknak a gazdaságát. Az FT szakírója azonban úgy véli, hogy még az uniós költségvetés nettó befizetői is túl sokat veszíthetnek, ha hátat fordítanak az EU-nak. A legjobb példa erre a brexit felé masírozó Egyesült Királyság.