Összességében semleges véleményük van az európaiaknak az Európai Unióról azon belül azonban tagországonként, és az egyes állampolgárokat foglalkoztató témánként nagy a szórás kontinensen – derül ki az Európai Parlament felméréséből, amivel Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének jövő héten esedékes helyzetértékelő beszéde, és az azt követő vita előtt igyekeztek felmérni a lakosság hangulatát.

Komikus, hogy a tagállamok közül az EU központjában, Belgiumban vannak a legrosszabb véleménnyel, ott mindössze 39 százalék a nagyon, vagy valamelyest pozitív véleményű lakos, míg Portugáliában 82 százalékos támogatottsággal egyenesen rajonganak a tagságért. A kutatás igazolta, hogy a magyarok is támogatják az EU-t, a válaszadók 60 százaléka van pozitív véleménnyel.

Kapcsolódó

Általában elmondható az is, hogy az európaiak ki vannak békülve azzal, ahogy az EU jelenleg működik, 68 százalékos a támogatottság, mindössze 6 százalék mondta azt, hogy határozottan ellene van a csoport működésének. Ehhez képest a válaszadók fele, 48 százalék úgy nyilatkozott, hogy rossz irányba mennek a dolgok, legalábbis a saját országukban, és alapvetően az EU-ban is.

Nevelő szándék

A felmérés készítői gondoltak külön a magyarokra és a lengyelekre is, nehéz lenne másként értelmezni az uniós források esetleges visszatartására utaló kérdést.

A válaszadók túlnyomó többsége, 81 százaléka valamilyen mértékben egyetértett azzal, hogy az EU csak azoknak a tagállamoknak biztosítson pénzforrásokat, amelyek betartják a jogállamisági és demokratikus alapelveket.

Ezzel 10-ből 7 válaszadó értett egyet a 27 tagállamban, ez az álláspont leginkább az idősebb korosztályban elterjedt.

A túlnyomó többség, 85 százalék azt is szeretné, ha az EU külpolitikájában hangsúlyosabban jelennének meg az emberi jogok, különösen olyan országokkal szemben, mint Törökország, vagy Kína.

Az országos bontásban ezek alapján arra lehet gondolni, hogy épp a mostanában a „rule of law” kérdéskörben legtöbbet emlegetett tagállamok, Magyarország és Lengyelország lesz leginkább elutasító az uniós források feltételekhez való kötésével. Kétségtelen, hogy ez a két ország szolgáltatta a legalacsonyabb támogatási értékeket, de a magyar 78 és a lengyel 79 százalékos helyeslő arány is kifejezetten magas, és megfelel az átlagnak.

Jól kéne költeni a pénzt

Összességében a válaszadók 60 százaléka egyetért azzal, hogy a NextGenerationEU projektek segítenek országuknak leküzdeni a gazdasági és társadalmi károkat, amelyeket a koronavírus-járvány idézett elő.
Ez a ráta Svédországban 49 százalék, Hollandiában 51 százalék, Németországban pedig 52 százalék, Portugáliában 75 százalék, Cipruson 76 százalék és 78 százalék Máltán.

A magasabb iskolai végzettséggel rendelkező válaszadók nagyobb valószínűséggel értenek egyet ezzel a kijelentéssel. Mintegy 59 százalékos arányban vélik úgy a résztvevők, hogy a NextGenerationEU projektek segítenek országuknak jobban felkészülni a jövőbeli kihívásokra.

Ehhez azonban azt is szeretnék, ha nem a kormányaik osztanák szét a pénzeket. A válaszadók 85 százaléka ragaszkodna a transzparens finanszírozáshoz, 77 százalék bevonna helyi önkormányzatokat és civil szervezeteket, míg a többség, 54 százalék nem bízná rá saját kormányára a források elosztását.

Magyarországon a válaszadók körében kevesen, mindössze 28 százalék bízik a kormány felelős költekezésében, ennél csak Szlovákia és Szlovénia kormányának negatívabb a megítélése. Ezen a téren a legjobb véleménnyel Luxemburgban vannak, ott az emberek 74 százaléka alszik nyugodtan, ha a kormány kezeli a közöst.

És most mi legyen?

Az EP felmérte, hogy a tagállamok állampolgárai szerint melyik területeket kéne prioritásként kezelnie az európai politikusoknak. A felmérés a közbeszédben forgó témák alapján több, némileg meglepő eredményt hozott.

Az éghajlatváltozás elleni fellépés 43, a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre irányuló intézkedések 32, a gazdaság támogatására, új munkahelyek teremtésére és a terrorizmus elleni küzdelemre és a szervezett bűnözés egyaránt 31 szavazott, mint a legfontosabb téma.

Az éghajlatváltozás elleni fellépés a 27 uniós ország közül 15-ben az első helyen áll, különösen a fiatalok körében. Ehhez képest a migráció és a terrorizmus jelentős lemaradásban vannak a preferencia-sorrendben, utóbbiakra különösen az idősebb, 55 év felettiek tekintenek, mint égető kihívás.

Az itthoni közbeszédet ismerve arra lehetne gondolni, hogy a magyar adatok nagyon eltérő képet mutatnak. Ez azonban közel sincs így: Magyarországon is a klímavédelem és a társadalmi igazságosság kerültek jelentős előnnyel a lista elejére 42, illetve 40 százalékkal.

A terrorizmus mindössze 20 százalékot aggaszt, ugyanennyi magyar válaszadónak fontos a migráció kérdésköre. A bevándorlás kérdésében az összes tagállam közül a magyar az egyik legalacsonyabb érték, a csehek 39, a máltaiak 43, és az osztrákok ugyancsak 39 százaléka tekinti ezt a prioritásnak.

Módszertan

  • A felmérést online interjúkon keresztül végezték, ipsos online panelek és partnerhálózat segítségével. Máltán és Luxemburgban a válaszadókat közösségi médiahálózatokon keresztül toborozták.
  • A felmérés augusztus 17. és augusztus 25. között készült
  • Célcsoport: 15 évnél idősebb uniós polgárok
  • Lefedettség: EU 27
  • Interjúk száma: 26 459
  • Mintaméret országonként: 500 Luxemburgban, Cipruson és Máltán, 1000 minden más országban

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.