Az uniós társjogalkotó szervek - az EP és a tagországok kormányait tömörítő tanács - között korábban létrejött előzetes megállapodást a külföldi működőtőke beruházások (FDI) átvilágításokról most 500 szavazattal, 49 ellenszavazat és 56 tartózkodás mellett fogadták el - közölte az Európai Parlament.
Az új jogszabály az olyan érzékeny szektorokat védi majd, mint többek között az energetika, a közlekedés, a kommunikáció, az adatforgalom, az űrtudomány és a pénzügy. A kritikus technológiák között a félvezetők, a mesterséges intelligencia és a robotika szerepel. Az Európai Parlament tárgyalói a vízszolgáltatást, az egészségügyet, a védelmi rendszereket, a médiát, a biotechnológiát és az élelmiszerbiztonságot is felvették a védett szektorok listájára.
A képviselők a jogszabályban nagyobb hangsúlyt helyeztek az információcserét szolgáló tagállami együttműködésre. A tagállamok ezentúl véleményezhetik az egymás területén tervezett befektetéseket. Az Európai Bizottság is kérhet információt és kiadhat véleményt, de a beruházásról továbbra is a tagállam hozza meg a végső döntést - derül ki az EP közleményéből.
A tanács várhatóan a március 5-i ülésén fogadja el hivatalosan a jogszabálytervezetet. A rendelet az unió hivatalos lapjában történő megjelenés után másfél évvel lép hatályba.
Jelenleg az Unió 14 országában működik már beruházás-átvilágító rendszer (Magyarországon, Ausztriában, Dániában, Németországban, Finnországban, Franciaországban, Lettországban, Litvániában, Olaszországban, Hollandiában, Lengyelországban, Portugáliában, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban), azonban a mechanizmusok mind az általuk vizsgált terület, mind felépítés tekintetében jelentősen eltérnek egymástól. Egy-egy adott uniós országban tervezett külföldi közvetlen beruházás a tagállam szomszédait is érintheti: a rendelettervezet ezekkel a hatásokkal is foglalkozik.
Az elmúlt húsz év során radikálisan átalakult az Európába áramló közvetlen külföldi működőtőke-befektetések szerkezete. Egyre több beruházás érkezik fejlődő országokból; a kínai befektetések mennyisége például hatszorosára, a brazil tízszeresére, az orosz pedig kétszeresére nőtt, a külföldi tőke elsősorban a csúcstechnológiai ágazatokat célozza, és gyakran állami tulajdonú vagy állami befolyás alatt álló vállalatok révén.