Az Európai Unió gazdasága eddig elég jól állta a sarat, a világgazdasági bizonytalanságok ellenére fenn tudta tartani a növekedést, ám egyre több jel utal arra, hogy hosszú időn át tartó alacsony növekedési pályán ragadhat az EU alacsony inflációval fűszerezve - figyelmeztet az Európai Bizottság (EB) legfrissebb, őszi jelentésében.
A brüsszeli testület által készített előrejelzés egyik fő kérdése ugyanis az, hogy az eurózóna gazdaságának lassulása felgyorsul-e és recesszióba dönti-e a valutaövezetet? A bizottság elemzői szerint az EU és az eurózóna is útkereszteződéshez ért, ahol a fő irányok
- a további gyengülés a lehetséges recesszióba fordulással,
- vagy hosszabb időszakon keresztül tartó alacsony növekedés alacsony inflációval (L-alakú növekedési pálya),
- vagy erősödő gazdasági aktivitás, amelynek eredményeként többé-kevésbé gyorsan visszatérünk a magasabb növekedési pályára (V vagy U-alakú pálya).
A bizottság gazdasági jelentése azonban úgy fogalmaz, hogy az EU "sokkok kombinációjával" kell, hogy szembe nézzen. Az európai gazdaság ugyanis már belépett egy elhúzódó alacsony növekedésű és alacsony inflációjú szakaszba, amelyet ráadásul magas bizonytalanság övez, a külső környezet nem túl kedvező és strukturális váltás is zajlik a világgazdaságban, ami főleg a feldolgozóipart érinti.
Bajok lehetnek
A világgazdasági növekedés 2019-ben a várakozások szerint olyan szintre lassul, amelyet elemzők általában a recesszió előszobájaként szoktak emlegetni - ez idén 2,9 százalékos bővülési ütemet jelent. A kereskedelempolitikában tapasztalható jelentős bizonytalanságok következtében a globális kereskedelem is gyengült 2019 első felében, és itt sem látszanak a fellendülés jelei - jegyzi meg a bizottság. Ez a gyengélkedés viszont globálisan visszavetette az ipari termelést és a beruházásokat is. A bizottság úgy látja, hogy a feldolgozóiparban egyre inkább strukturális jellegűek a gyengélkedés okai és az a feltételezés, hogy a kereskedelmi feszültségek, valamint a bizonytalanságok továbbra is jelentősek maradnak az előrejelzési horizonton azt is jelenti, hogy annak a lehetősége is korlátozott, hogy a kereskedelem dinamikája is visszatérjen.
Mindezek alapján gondolják úgy az Európai Bizottság elemzői, hogy a 2019 második negyedévében lelassult európai gazdaság nem valószínű, hogy a közeljövőben vissza tudna térni a magasabb növekedési pályára és azt fenn is tudná tartani. Ez a számok szintjén azt jelenti, hogy idén és a következő két évben az EU gazdasága 1,4 százalékkal bővülhet az Európai Bizottság számításai szerint. Az eurózónáról is hasonlókat lehet elmondani. A legfrissebb bizottsági prognózis alapján az eurózóna a tavalyi 1,9 százalékról idén 1,1 százalékra lassul, majd 2020-2021-ben 1,2 százalékon stabilizálódik.
Aggasztó jelek
Az európai gazdaság fékezésében is az ipari termelés lassulása az egyik fő ok, amit - a globális trendeknek megfelelően - főleg az európai autóipar visszaesésének lehet betudni, de az európai gazdaságot visszafogó okok között vannak átmenetiek és vannak állandónak tűnő tényezők is. Az inkább rövid távú hatások között a globális lassulást, az USA ciklikus lassulását, az ázsiai technológiai ciklust, a kereskedelmi korlátozásokat, az autógyártásra vonatkozó szabályozási környezet változását (az uniós kibocsátási szabályok szigorítása) említi az elemzés, a középtávú hatások között a - kereskedelmi, szabályozási, technológiai - bizonytalanságok, a brexit, a dízel- és a benzines autóktól való fogyasztói elfordulás szerepel, míg a hosszabb távon ható tényezők között a kínai gazdaság strukturális lassulását, a határokon átnyúló ellátási láncokban keletkező zavarokat, a társadalmak öregedését, valamint a teljes tényezőtermelékenységben megfigyelhető trendet említik az elemzők.
Bár az eurózóna gazdaságát lefékező sokkok hatása az előrejelzési horizonton várhatóan gyengül - például a világkereskedelem várhatóan eléri a mélypontját és enyhül a visszahúzó ereje -, a gazdasági aktivitás lassulása várhatóan tovagyűrűzik és - ami Magyarországnak sem olyan jó hír - a várakozások szerint eléri Közép- és Kelet-Európát is.
A negatív hatás mértéke függ a kitettség egyes elemeitől, az olyanoktól, mint például az export által teremtett hazai hozzáadott érték, az autóexport fontossága, illetve a kereskedelmi bizonytalanságok miatt erőteljesen érintett kínai gazdasághoz fűződő kereskedelmi kapcsolatok. Ezek a hatások azonban jelentős eltéréseket mutatnak az EU-tagállamokban, ami szintén megmagyarázhatja, hogy egyes országokat miért érintettek az elmúlt időszak gazdasági fejleményei jobban, mint másokat.
Az EB elemzése szerint azonban a jövőre szóló prognózisok is azt sugallják, hogy a feldolgozóipari visszaesés már a legtöbb tagállamban érezteti hatását. Az ipari bizalmi indexek Németország és a kelet-európai tagállamok közötti konvergenciát mutatják. Az EB elemzői rámutatnak, hogy 2019 eleje óta az ipari termelés növekedésére vonatkozó 2019-20-as előrejelzések várakozásai is pesszimistábbak lettek - két országot, Magyarországot és Lengyelországot leszámítva. (E két ország esetében a gyengülő feldolgozóipari aktivitás negatív hatásait az erős belső fogyasztás és munkaerőpiac mellett az uniós források nagyobb arányú felhasználása, valamint a rugalmas szolgáltatások exportja ellensúlyozta.)
Németország halmozottan hátrányos helyzetben
A feldolgozóipar gyengélkedése mögött a szabályozási bizonytalanságok mellett az autóipar problémái is megtalálhatók, amely számos szabályozási (szén-dioxid-kibocsátási botrány) és strukturális gondokkal (az elektromos járművek vagy a közlekedési eszközök megosztása iránt megnövekedett érdeklődés, jövő technológiái iránti bizonytalanság) küzd. Ezek alapján talán nem meglepő, hogy Németországot több aspektus alapján is keményen érintik ezek a problémák: az öt legnagyobb euróövezeti gazdaság között a teljes export hozzáadott értéke a GDP arányában a második legnagyobb, amelyben a legnagyobb hozzáadott értéket ráadásul a gépjárművek exportja adja, és ebben a legerősebb kereskedelmi kapcsolat pont Kínával áll fenn. (Németország autóipari termelése egyébként 2019 első felében körülbelül 12 százalékot zuhant 2018 hasonló időszakához képest.)
Az USA és Kína közötti kereskedelmi feszültségek leginkább azokat az európai autógyártókat érintik, amelyek az USA-ban gyártanak autókat kínai eladásra. Az Európai Bizottság elemzői viszont az európai autógyártókat elérő piaci fejleményeket - az USA által az import autókra és autóalkatrészekre kivetett vámok mellett - "tökéletes viharként" említik, miután a határokon átnyúló termelés miatt ezek hatása Németországon túl is érződni fog.
Ebből Magyarország sem fog kimaradni
Ennek fő "áldozatai" pedig a kelet-közép-európai országok lehetnek, hiszen többük GDP-jében az autóexport hozzáadott értéke kiugró, ami különösen sérülékennyé teszi ezeket a tagállamokat. Ide tartozik Magyarország is, ami nem kifejezetten jó hír hazánk számára.
A bruttó export hozzáadott értéke minden termék esetében Magyarországon a legmagasabb 44,2 százalékkal a bizottság által vizsgált országok között. Ez igaz Szlovákiára (42,5 százalék), Csehországra (42 százalék) és Szlovéniára is (39,6 százalék) is. Németországban ez a részesedés a GDP-ből 29,7 százalékos.
Ezen belül a gépjárművek hozzáadott értéke Magyarországon a második legmagasabb 8,6 százalékkal Szlovákia után, ahol ez az arány 8,7 százalék. Ezen kívül a régiónkban Csehországban magas még ez az arány, 7,7 százalék. Németország esetében a gépjárművek részesedése az exportból 5 százalékos.
A Kínába irányuló export (közbenső és végtermékek) tekintetében a legnagyobb kitettsége Szlovákiának van, ami 3,5 százalékos részarányt jelent, ezt követi Németország 3,2 százalékkal, majd Magyarország jön 2,9 százalékos aránnyal.
A bizonytalanságok még egy ideig velünk maradnak
Az EU gazdasága tehát nagyon nagy bizonytalanságokkal néz szembe az Európai Bizottság legfrissebb elemzése szerint, amelyek a kereskedelemhez és más gazdasági szabályozásokhoz kapcsolhatók. Ezek az előrejelzési időszakban minden bizonnyal fenn is maradnak. A bizonytalanságok további fokozódása viszont az őszi előrejelzésben prognosztizáltnál rosszabb kilátásokat eredményezhetnek.
A feldolgozóiparban megjelenő zsugorodásnak pedig a várnál nagyobb átgyűrűző hatása lehet a szolgáltató szektorra is, ami pedig a gazdasági növekedés eddigi "tartópilléreire", a bizalomra, a munkahelyteremtésre, a belső keresletre és a növekedési várakozásokra lehet rossz hatással, ami összességében alacsonyabb növekedési ütemeket eredményezhet.