Az eurózóna esetében az Európai Bizottság (EB) a nyáron prognosztizáltnál lassabb növekedést vár a most megjelent őszi gazdasági előrejelzésében, ami erre az évre 1,1, jövőre illetve 2021-re 1,2 százalékos növekedési ütemet jelent. Az EU egészében a brüsszeli testület 2019-re, valamint 2020 és 2021-re is 1,4 százalékos GDP-bővülést vár, ami szintén - 0,2 százalékponttal - lassabb ütemet jelöl.

Az Egyesült Államok és Kína között továbbra is fennálló kereskedelmi feszültségek, és a jelentős mértékű - elsősorban a kereskedelmet érintő - politikai bizonytalanság visszafogta a beruházásokat, a gyártást és a nemzetközi kereskedelmet.

Kapcsolódó

A jelentés szerint a legkritikusabb kérdés, hogy az előrejelzések elnyújtott, lassú növekedést mutatnak, de még ez a gyenge növekedés is inkább nemzetgazdasági irányultságú szektorok teljesítményeitől függ, amelyek ugyanakkor önmagukban kevesek ahhoz, hogy erőteljesebb lendületet adjanak az EU gazdasági növekedésének.

A globális GDP növekedési üteme ugyanis várhatóan továbbra is alacsony marad, az európai növekedés a nemzetgazdasági irányultságú ágazatok erejétől függ. Ezek viszont a munkaerőpiac által támogatott bérnövekedésre, a kedvező finanszírozási feltételekre, és egyes tagállamokban a támogató költségvetési intézkedésekre támaszkodnak. Bár a gazdasági növekedés minden bizonnyal az összes tagállamban folytatódni fog, a növekedés belső hajtóerői önmagukban valószínűleg nem lesznek elegendőek az erőteljes növekedés fenntartásához.

Meglepően ellenálló a munkaerőpiac

A munkahelyteremtés az egész EU-ban meglepően ellenállóképesnek bizonyult, ami

  • részben azzal magyarázható, hogy rendszerint bizonyos időt vesz igénybe, amíg a gazdasági fejlődés érezteti hatását a munkahelyekre nézve,
  • másrészt pedig annak tulajdonítható, hogy a foglalkoztatás súlypontja a szolgáltatási ágazatokra helyeződött át.

A foglalkoztatás kiugróan magas szintet ér el, az EU-n belüli munkanélküliség pedig az évezred eleje óta a legalacsonyabb szinten van - mutat rá az EB elemzése. Jóllehet a nettó munkahelyteremtés valószínűleg lassul, az euróövezeten belüli munkanélküliségi ráta várhatóan tovább, az idei 7,6-ről 2020-ban 7,4 százalékra, 2021-ben pedig 7,3 százalékra csökken. Az előrejelzés szerint az EU-n belüli munkanélküliségi ráta is csökkenni fog az idei 6,3-ről és 2020-ban és 2021-ben 6,2 százalékon stabilizálódik majd.

Alacsony marad az infláció

Az euróövezeten belüli infláció idén eddig csökkent, aminek oka abban keresendő, hogy visszaestek az energiaárak, és a cégek nagyrészt úgy döntöttek, hogy inkább saját nyereségükből fedezik a magasabb bérekkel járó költségeket és nem hárítják át azokat a fogyasztókra.

A következő két évben várhatóan visszafogott marad az inflációs nyomás. Az euróövezeti infláció (harmonizált fogyasztói árindex) idén és a következő évben várhatóan 1,2 százalékos lesz, 2021-ben pedig 1,3 százalékra emelkedik. Az előrejelzés szerint az EU-n belül idén és a következő évben 1,5 százalékos, 2021-ben pedig 1,7 százalékos lesz a pénzromlás üteme.

Aggódnak az olaszok miatt

A bizottság a legaggasztóbbnak az olasz helyzetet tartja, ahol a GDP-arányos államadósság az idei 136,2 százalékról 137,4 százalékra hízhat 2021-re. A költségvetési deficit idén 2,2, jövőre 2,3, 2021-ben pedig 2,7 százalékos lehet. Idén az olasz gazdaság 0,1 százalékkal növekedhet, ami jövőre 0,4 százalékra javulhat, 2021-re pedig 0,7 százalékra élénkülhet 2021-re. Az olasz infláció idén 0,6 százalékos lehet, ami 2020-ben 0,8, 2021-ben 1,1 százalék százalékra gyorsulhat. Eközben a munkanélküliség viszont 10 százalék körül ragadhat be 2019 és 2021 között.

Van még jó hír

Az mindenképpen jó hír viszont az EB szerint, hogy az alacsony GDP-növekedés ellenére az eurózóna összesített államadóssági rátája a GDP-hez viszonyítva további mérséklődést mutat, azaz az idén 86,4 százalékon, 2020-ban 85,1 százalékon, 2021-ben pedig 84,1 százalékon alakul, igaz, mindezt úgy, hogy az államháztartási egyenlegekben lehetnek enyhe romlások az alacsonyabb növekedés és a néhány tagállamban alkalmazott lazább költségvetési politika miatt.

Az euróövezet összesített hiánya a GDP 0,5 százalékát jelentő 2018-as történelmi mélypontról - változatlan politikát feltételezve - várhatóan idén 0,8 százalékra, 2020-ban 0,9 százalékra, 2021-ben pedig 1 százalékra nő. Az euróövezet aggregált költségvetési irányvonala, vagyis a 19 euróövezeti tagállam strukturális költségvetési egyenlegének összesített változása azonban várhatóan nagyjából semleges marad.

Az EU viszonylatában is hasonló a tendencia, ahol a GDP-arányos államadósság várhatóan idén 80,6 százalékra, 2020-ban 79,4 százalékra, 2021-ben pedig 78,4 százalékra csökken. Az EU-n belüli összesített hiány várhatóan szintén emelkedni fog a GDP 0,7 százalékát kitevő 2018-as szintről, idén 0,9 százalékra, 2020-ban 1,1 százalékra, 2021-ben pedig 1,2 százalékra.

Továbbra is főként lefelé mutató kockázatok

Számos kockázat az előrejelzésnél alacsonyabb gazdasági növekedést idézhet elő. A bizonytalanság további növekedése vagy a kereskedelmi és geopolitikai feszültségek súlyosbodása visszafoghatja a gazdasági növekedést, akárcsak az, ha az eddig megtett szakpolitikai intézkedések gyengébb hatása miatt a kínai gazdaság a vártnál markánsabban lassulna - olvasható a legfrissebb bizottsági előrejelzésben, amely azt is kiemeli, hogy az Európához közelebb álló tényezők tekintetében a kiemelendő kockázatok közé tartozik a rendezetlen brexit, valamint a feldolgozóipari gyengeség belföldi irányultságú ágazatokra gyakorolt jelentősebb továbbgyűrűző hatásának lehetősége.

Ami a felfelé mutató kockázatokat illeti,

  • a kereskedelmi feszültségek enyhülése,
  • az erőteljesebb kínai növekedés
  • és a geopolitikai feszültségek csökkenése támogatná a növekedést.

Az euróövezeten belül az is előnyös lenne a növekedésre nézve, ha a költségvetési mozgástérrel rendelkező tagállamok a vártál expanzívabb fiskális politika mellett döntenének. Összességében azonban a kockázatok mérlege továbbra is határozottan lefelé mutat - figyelmeztet a bizottság.