A görög politikai osztály tesztelni fogja a befektetők tűrőképességét a következő hónapokban - jósolja a Bloomberg. Ki fog derülni, hogy felfordulás éveinek, amelyek az évtized elején jellemezték az országot, végleg búcsút mondtak-e vagy tudnak még újabb kellemetlenségeket szerezni az üzleti világ szereplőinek, illetve tovább fokozzák-e az EU politikai zűrzavarát.

A baloldali Alekszisz Ciprasz miniszterelnök politikai karrierje fordulópontja előtt áll azzal, hogy a január 16-án bizalmi szavazást tartanak kormányával szemben a parlamentben, miután a kisebb kormánypárt, a jobboldali Független Görögök párt megvonta tőle a bizalmát. Az ok az, hogy nem támogatja a szomszédos volt jugoszláv tagköztársaság, Macedónia új nevének (Észak-Macedónia) elismerését. Szerintük a Macedónia szónak, ami megegyezik egy görög tartomány nevével, semmilyen formában nem szabad szerepelnie egy másik ország nevében.

Kapcsolódó

Reagált a tőzsde

Az újabb görög politikai dráma olyan körülmények között történik, amikor az eurózóna legnagyobb országai szintén vezetési gondokkal küszködnek. Angela Merkel német kancellár béna kacsaként vezeti országát, miután bejelentette, hogy a kormányzati ciklus végén, 2021 őszén távozik a politikából. Emmanuel Macron francia államfő hetek óta küszködik a lemondását is követelő utcai tiltakozásokkal, a sárga mellényesek mozgalmával.

A gazdasági bizonytalanság első jelei már láthatók Görögországban. Az athéni tőzsde vezető indexe 1,3 százalékkal csökkent hétfőn azt követően, hogy Ciprasz bejelentette a bizalmi szavazást. Még fontosabb, hogy a görög bankok teljesítményét mérő index 3,3 százalékkal hanyatlott. A pénzintézetek a válság idején a csőd szélén táncoltak. A tízéves állampapír hozama maradt 4,3 százalékon, ami elve magas.

Választási kampány

A választási kampány valójában már a jelenlegi kormányválságtól függetlenül elindult, mivel a következő parlamenti választások szeptemberben esedékesek. A közvélemény-kutatások szerint az ellenzéki konzervatív Új Demokrácia párt a legnépszerűbb: 34-38 százalékon áll szemben a nagyobbik kormánypárt, a Sziriza 25-27 százalékos támogatottságával.

A görögök 2015 elején még a pokolba küldték a szavazataikkal az Új Demokráciát a kormányzása alatt végrehajtott megszorítások miatt. Ezt megelőzően a korábbi vezető baloldali politikai erő, a Paszok jutott hasonló sorsra ugyanezért. Ezt pártot ma már csak egy pártszövetség részeként mérik a közvélemény-kutatók.

Bizonytalanság

A Sziriza azt ígérte a választóknak, hogy véget vet a költségvetési megszorításoknak, amelyek eredményeként jelentősen csökkentek például a nyugdíjak, ám 2015-ös hatalomra kerülését követően féléves huzavona után beadta a derekát az országot finanszírozó eurótagállamoknak, és folytatta elődei gazdaságpolitikáját. Erre ráment a népszerűségük.

Ha a kormány elbukja a bizalmi szavazást, akkor megpróbálhatják kisebbségben folytatni a kormányzást vagy előrehozott választások jöhetnek. Ciprasz maradna őszig, de ha ez nem lehetséges, akkor azt szeretné, ha a rendkívüli szavazást még a májusi európai parlamenti (EP) választás előtt megtartanák, ugyanis az EP-választásból a kormány elleni protesztvoksok miatt nagyon rosszul jöhet ki a pártja.

A legfrissebb hírek szerint a 300 fős parlamentben 145 képviselővel rendelkező Sziriza mellé állhat a régi koalíciós társ négy képviselője, akik a kormány miniszterei, plusz egy független honatya és a szociálliberális Potami párt egy képviselője. Meglehet tehát a többség a voksolás túléléséhez.

Az előrehozott választások jók lennének a befektetőknek - véli Wolfango Piccoli, a londoni Teneo Intelligence tanácsadó cég elnöke. Az ország hetek óta kampány üzemmódban működik, minél előbb véget vet ennek a szavazás, annál jobb. A kormánykoalíció szétesése legalább arra jó, hogy az ezzel kapcsolatos bizonytalanság már megszűnt - fejtegette Mujtaba Rahman az Eurasia Group igazgatója.