Az Európai Bizottság új életet akar lehelni a nyugat-balkáni országok, elsősorban Albánia és Észak-Macedónia uniós csatlakozási folyamatába, mégpedig oly módon, hogy nagyobb beleszólást enged az EU-tagállamoknak az ezzel kapcsolatos tárgyalásokba - derült ki abból a dokumentumból, amelybe betekintést nyert a Financial Times. (A bizottság bővítési biztosa Várhelyi Olivér, a testület magyar tagja.) Ezzel kívánják kifogni a szelet azoknak a tagállamoknak a vitorlájából, amelyek szerint egyelőre nem kellene bővíteni az EU-t a jelentkező országokkal.

A dokumentumot kiszivárogtató tisztviselők hangsúlyozták a Financial Timesnak, hogy vitairatról van szó, amelyet még alaposan át fognak gyúrni a tagországok, ugyanakkor lehetővé teheti a csatlakozási tárgyalások újrakezdését, ami azt követően állt le, hogy októberben a nyugat-európai uniós országok egy része (például Hollandia és Dánia) Franciaországgal az élen leállíttatta a folyamatot. Ezzel keresztbe tett az EU-barát észak-macedón kormánynak, amelynek áprilisban euroszkeptikus kihívóval kell szembe néznie a parlamenti választásokon.

Tiszta vizet a pohárba!

A bővítési dokumentum abból indul ki, hogy mind az EU-tagállamoknak, mind a nyugat-balkáni jelentkezőknek világossá kell tenniük, mit akarnak és ezért mit adnának cserébe, illetve hogy milyen következményei lehetnek annak, ha az uniós tagságra aspirálók nem mennek át egy-egy vizsgán. A javaslat szerint a legsúlyosabb esetekben, elsősorban a szükséges államreformok elmaradása esetén a tárgyalások felfüggeszthetők, illetve a lezárt tárgyalási fejezetek újranyithatók lennének.

A korbács mellett a mézesmadzag oldalon azt javasolja az Európai Bizottság, hogy a reformok terén jól teljesítő országok anyagi támogatásokat kaphassanak, illetve azokon a területeken, ahol nagy előrehaladást értek el az EU-s szakpolitikák átvételében, gyorsabban integrálódhassanak. Az új módszertan az Albániával és Észak-Macedóniával folytatott tárgyalások feltámasztása mellett életet lehelhet a Szerbiával és Montenegróval folyó csigalassúságú egyeztetésekbe is.

Válaszolniuk kell!

Nikola Dimitrov észak-macedón külügyminiszter szerint az EU-nak mindenképpen el kell döntenie, hogy kész-e újranyitni a tárgyalásokat országa csatlakozásáról az áprilisi parlamenti választások előtt. Ha békés, együttműködő szomszédokat akar a nyugat-balkáni régióban, akkor adnia kell valamit, amikor ezek az országok is adnak valamit a rendkívül nehéz reformok területén. Az új bővítési politikának az Európa-barát közhangulatra kell építenie, amit azonban nem vehetünk magától értetődőnek.

Edi Rama, Albánia miniszterelnöke szintén üdvözölte a csatlakozási tárgyalások új módon történő folytatását, miután albán részről úgy érezték, hogy egy idő óta nem volt összhang a belépéssel kapcsolatos technikai követelmények rendezése és a politikai akarat, a fogadási készség között. Rama arra is figyelmeztetett, hogy geopolitikai hiba lenne az EU részéről, ha különbséget tenne a csatlakozási folyamat különböző fázisaiban, eltérő szintjein lévő térségbeli országok között.