Az Európai Parlament május 9-én, az Európa-napon Strasbourgban adott otthont az Európa jövőjéről rendezett konferencia nyitóeseményének. A most útjára indított Konferencia Európa jövőjéről című kezdeményezés célja, hogy nagyobb szerepet adjon az uniós állampolgároknak az EU jövőbeli szakpolitikáinak és céljanak alakításában, és növelje az unió gazdasági és egészségügyi ellenállóképességét. A konferencia keretében az európaiak a számukra fontos, mindennapi életüket befolyásoló ügyeket egy új, nyilvános fórumon nyílt, befogadó, átlátható és strukturált beszélgetések keretében vitathatják majd meg - részben digitális formában, illetve ha a járványhelyzet engedi, személyes találkozók keretében.

A konferencia a három intézmény fennhatósága alatt működik, és azt az intézmények elnökei képviselik majd. A végrehajtó testületben a három intézmény egyenlő arányban képviselteti magát, és amelyben a nemzeti parlamentek megfigyelői is státuszt kapnak. A végrehajtó testület felügyeli majd a konferencia munkáját, készíti elő a konferencia plenáris üléseit, beleértve az európaiak észrevételeit és azok nyomon követését.

Kapcsolódó

A Közép-európai Egyetem (CEU) Demokrácia Intézete által rendezett online beszélgetésen szakértők azt vitatták meg, mennyire lehet ezt a konferenciát innovációnak tekinteni a politikában, illetve arról beszélgettek, hogy mi lehet egy ilyen kezdeményezés kiemenetele. A résztvevő szakértők szerint ez a kezdeményezés hordoz magában némi újdonságot az uniós polgárok véleményének meghallgatásával, célját tekintve pedig van egy nagyon jól beágyazott kísérleti jellege is. A kezdeményezés kimenetele még ugyan bizonytalan, de lehet a jelenlegi, nem túl nagy elégedettségnek örvendő status quot megingató hatása is.

Utóbbi abból eredhet, hogy most nem egy felülről jövő kezdeményezés révén lehet elérni változást, hanem a polgárok akaratának kinyilvánítása révén - legalábbis ez lenne a hangoztatott cél. Ezzel egyes vélemények szerint többek között akár az európai intézményrendszer demokráciadeficitjét is orvosolni lehetne.

Jó, hogy konzultáció

Giuliano Amato volt olasz miniszterelnök, aki jelenleg az olasz Alkotmánybíróság alelnöke a kezdeményezésről azt mondta, most már optimistábban szemléli a konferenciát. Örül neki, hogy végül nem az az elképzelés valósult meg, amely egy alkotmányos szerződést javasolt volna a jelenlegi problémákra. Így, ha a konferencia sikeresen lezárul, akkor a polgárok véleményének összegzésével lehet kijelölni világos utakat a főbb problémákra, és megtalálni ezekhez a megfelelő eszközt, amelynek viszont része lehet akár az EU-s alapszerződés módosítása is, ha a polgárok azt látják szükségesnek.

Amato ugyanakkor reményét fejezte ki aziránt is, hogy a konferencia világossá teszi mindenki számára, hogy a tagállamok és az EU szerepével kapcsolatos szélsőséges ideológiai álláspontok nem helyénvalóak és nem szabad nekik prioritást adni. Egyértelműnek kell lennie, hogy az európai rendszernek mindig is két összetevője volt: a tagállamok és az európai intézmények. Akár tetszik, akár nem, meg kell határozni a szerepüket, tiszteletben tartva a másik szerepét - mondta a volt miniszterelnök.

Amato szerint a probléma inkább az, hogy hogyan lehet a tagállamok közötti együttműködést előmozdítani a versengés és az ellenségeskedés helyett. Amato Altiero Spinelli európai föderalista írásait idézve úgy vélte: van néhány olyan terület, ahol az EU intézményeinek kompetenciával és felelősséggel kell rendelkezniük, azon kívül minden más területen a tagállamoknak kell meghagyni a szabadságot a politikájuk és az álláspontjuk kialakítására. Szerinte az európai állampolgárok is egyszerre szeretnék hallatni a hangjukat mint európaiak és mint az adott tagállam állampolgárai. Megtalálni az egyensúlyt e kettő között nem lehetetlen - mutatott rá az alkotmánybíró, aki szerint ez a megoldás része lehet.

Itt volt az ideje

A konzultáció elindítása jó dolog, már itt volt az ideje, ezt már nagyon rég meg kellett volna tenni - vélekedett Hélène Landemore, aki a politikatudományok docense a Yale Egyetemen és jelenleg a francia kormány szakértői tanácsadójaként dolgozik egy olyan bizottságban, amely a Gazdasági, Szociális és Környezetvédelmi Tanács (CESE) véletlenszerűen kiválasztott polgárokkal végzett kísérleteit értékeli. A szakember ugyanakkor a konferencia megtervezésével kapcsolatban a kételyeinek adott hangot. Bár a nyitást az emberek véleménye felé jó döntésnek tartja, a jelenlegi konferencia strukturájában nem látszik, hogy ennek az egésznek lenne-e olyan hatása, ami tényleges változást hozna, hogy az állampolgárok által megfogalmazott dolgok valóban eljutnának-e a döntéshozatali szintig. Márpedig ha ez nem történik meg, akkor sem a kormányok, sem az állampolgárok nem érdekeltek abban, hogy ezekbe a konzultációkba energiát fektessenek - mutatott rá.

Félő, hogy üres ígéretekkel végződik a nagy konzultáció

Thu Nguyen, a berlini Hertie School of Governance Jacques Delors Központjának uniós intézményekkel és demokráciával foglalkozó politikai ösztöndíjasa szintén a kételyeit fogalmazta meg a kezdeményezés kimenetelével kapcsolatban, nemcsak a konferencia megtervezése, de az üzenete miatt is, aminek a mottója azt hirdeti, hogy a “A jövő a kezedben van”. Nguyen szerint több tényező is van, ami miatt kétséges lehet ennek a kezdeményezésnek a kimenetele.

Egyrészt ennek az egész konzultációnak egy kétéves folyamatnak kellett volna lennie, amire az érdemi viták miatt szükség is lett volna, csakhogy a járvány és az intézmények közötti harcok miatt ez az időszak egy évre rövidült. Szerinte ez nagyon rövid idő.

Továbbá úgy látja, hogy a tagállamok részéről sincs meg a támogatás - enélkül viszont nagyon nehéz bármilyen ügyben előre haladni. Már most is vannak tagállamok, amelyek kijelentették, hogy semmilyen jogi kötelezettséget nem akarnak vállalni a konferencia kimenetelével kapcsolatban.

Nguyen szerint nagyon jó ötlet, közelebb vinni az emberekhez az EU-politikát, de a szakértő attól tart, hogy a kormányok támogatása nélkül ez csak üres ígéretekhez vezet.

A konzultáció jelmondatát, “A kezedben a jövő” ígéretét, illetve az egyéb üzeneteket - az emberekhez közelebb hozott, demokratikusabb uniót - is problémásnak tartja, mert véleménye szerint túl nagy elvárásokat támaszt a konferencia végkimenetelével szemben, ami lehet, hogy a folyamat végén nem fog beteljesedni. Szerinte nem kellene nagy elvárásokat támasztani a kezdeményezéssel szemben és kerülni kellene azt az érzetet is, hogy csak most van az az idő, hogy európa jövőjéről döntsünk, csak most van az állampolgárok kezében a jövő, mert ez az üzenet soha nem volt igaz az EU-ra, hiszen megvan a demokratikus intézmények rendszere, vannak nemzeti parlamenti választások.

Nguyen szerint a konferencia kimenetele a legjobb esetben az lesz, hogy születnek megállapodások a fontos területeken és az intézkedések is eljutnak az intézményekig. A legrosszabb esetben viszont az egész konferenciának nem lesz más eredménye, csak üres ígéretek, ami viszont több kárt fog okozni, mint hasznot. Ez Thu Nguyen szerint attól is függ, hogy a következő év hogyan alakul, az állampolgárokat mennyire sikerül mobilizálni, a tagállamokat pedig mennyire sikerül közös irányba állítani.

Képviseleti válság van

Ulrike Guérot a European Democracy Lab alapítója és igazgatója és a Kremsi Duna Egyetem európai politika és demokrácia tanszékének vezetője is úgy vélte, hogy kissé későn jön ez a konzultáció. Mint fogalmazott, 70 évvel az európai integráció után észrevették, hogy az állampolgárok véleménye számít, az európai rendszer már nem kerülheti meg őket.

Guérot ugyanakkor azért is tartja időszerűnek, hogy létrejött ez a fórum, mert véleménye szerint - uniós és nemzeti szinten is - válságban van az emberek képviselete, azaz az emberek nem érzik úgy, hogy a parlamentek képviselnék őket. Emellett azonban ő is felhívta a figyelmet a jelentős elvárások kezelésének fontosságára: ha a konzultáció nem az elvárásoknak megfelelően zárul, annak csalódás lehet a vége.

Nem engedhetjük meg magunknak, hogy a konzultáció az igazi változás helyébe lépjen, nem helyettesítheti azt - emelte ki a szakértő. A konzultáció nem lehet a konferencia végeredménye, ezt jelentős rendszerszintű változásnak kell követnie - ez lehet a sikere ennek a konferenciának - hangsúlyozta Guérot.

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.