Az Európai Unió 2020 végén hét éven át tartó tárgyalások után megkötötte Kínával a két fél befektetésvédelmi megállapodását, amiben nagy szerepe volt annak, hogy 2020 második felében Németország látta el az unió soros elnöki tisztségét, ám úgy tűnik, máris hűlni kezd a két gazdasági szuperhatalom viszonya – írja a Bloomberg. Mind Brüsszel, mind Berlin olyan szabályokat fogadott el 2021 első hónapjaiban, amelyek megnehezítik a kínai befektetőknek, hogy a tőkéjüket Európában kamatoztassák. Emellett – csatlakozva az USA-hoz – az emberi jogok megsértése miatt szankciókat vezettek be Pekinggel szemen, amire nem maradt el a válasz.

Angela Merkel német kancellár április utolsó hetében tárgyalt telefonon Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel. Mindketten letették a főesküt, hogy kormányaik együtt fognak működni a koronavírus-járvány elleni küzdelemben, illetve a klímaváltozás megelőzését szolgáló intézkedésekben. Ugyanakkor Berlinben már nem beszélnek optimista hangulatban a két fél kapcsolatainak jövőjéről és a kínai tisztviselők is úgy látják, hogy országuk és Európa viszonya lejtőre került.

Kapcsolódó

A fordulat azt mutatja, hogy a komolyan vehető európai vezetők igazodnak az új amerikai adminisztráció kemény Kína-politikájához. Antony Blinken amerikai külügyminiszter a világ leggazdagabb országait tömörítő G7 csoport külügyminisztereivel folytatott londoni tanácskozásán azt mondta, hogy szerinte Európa igazodása az USA-hoz kiköszörüli annak a csorbának egy részét, amit a korábbi amerikai vezetés Donalt Trumppal az élen okozott. Ennek kedvező hatása lehet a kereskedelem és a vámtarifák alakulására és a technológiák megosztására.

Hangulatváltás

Megváltozott a hangulat – mondja Jörg Wuttke a Pekingben működő European Chamber of Commerce in China gazdasági együttműködési szervezet elnöke. Peking Hongkong és Tajvan elleni fellépése és az ujgur kisebbség emberi jogainak sárba tiprása nagyobb súllyal szerepel immáron a latban, mint az az ígérete, hogy megnyitja gazdaságát a külföldi befektetők előtt. Eközben nem egységes az unió álláspontja, a Bloomberg megemlíti Magyarországot, mint amelynek kormánya odavan azért, hogy építse a kapcsolatait Kínával.

A tét nem kicsi, mivel a Kína-EU kereskedelmi forgalom a maga 686 milliárd dolláros értékével 2020-ban nagyobb volt, mint a Kína-USA forgalom, amelynek értéke 572 milliárd dollár volt. Ennek ellenére még Hollandia is intézkedéseket hozott annak érdekében, hogy ne kerüljenek kínai befektetők kezébe high-tech vállalatai, pedig a tulipános-szélmalmos ország Kína első tíz kereskedelmi partnere között van.

Még nem ratifikálták

A kínai-EU beruházási egyezményt, amelyről Ursula von der Leyen azt mondta, hogy mérföldkő a felek viszonyában, még nem ratifikálta az Európai Parlament. Vélhetően ez nem is lesz napirenden egyhamar, miután az Európai Bizottság most már azt javasolja, hogy az unió tagállamai blokkolják az állami tulajdonú külföldi vállalatok felvásárlásait, a Merkel-kormány pedig a napokban kapott újabb felhatalmazásokat a high-tech szektorba – ezen belül főként a mesterséges intelligenciával és a kvantum-számítástechnikával foglalkozó vállalatokba - irányuló külföldi befektetések felülvizsgálatára.

A repedés szakadékká szélesedhet, ha a német Zöldek a szeptemberi parlamenti választáson győzelemre tudják váltani vezetésüket a közvélemény-kutatásokban. Merkel távozik a politikából és bár pártja a CDU várhatóan részt vesz majd az új kormánykoalícióban, a Zöldek jóval keményebben számon kérik az emberi jogok megsértését Kínában, mint a konzervatívok. Szakértők szerint ha lesz hatalomváltás Berlinben, ha nem, Pekingben még mindig alábecslik a fordulatot abban bízva, hogy a német külpolitikában mindent felülírnak a gazdasági érdekek.