A koronavírus-járvány megmutatta a kapitalizmus és a demokrácia gyengeségeit a világ minden táján. A stagnáló bérek, a növekvő digitális egyenlőtlenség, a társadalmak megosztottsága közepette a vagyonosak és vagyontalanok közti szakadék talán soha nem volt feltűnőbb, mint most. Miközben a nyugati országok bukdácsolnak a válságkezelésben és demokráciájuk tűrőképességét teszteli a krízis, Kína technológiával és autoritárius intézkedésekkel döngölte földbe a problémát. Látva Kína ambícióit és technológiai fejlődését, különösen a klímaváltozás enyhítésében vállalt szerepét, nem nehéz elképzelni, hogy hamarosan ez az ország fogja formálni a világot - véli Harada Ryoszuke, a Nikkei vezető szerkesztője.

Az idők változását egy francia bor, a Beaujolais Houveau ázsiai forgalmazásával érzékelteti. A korábbi években Japánba légi szállítással érkezett a bor, míg idén az "eco-Nouveau" vonaton utazott Franciaországból Sanghajba, tízezer kilométert megtéve, aztán hajón szállították tovább Japánba. A vasúti szállítás szén-dioxid-kibocsátása tizenkétszer kevesebb, mint a légi szállításé, a költsége a harmada, így az idei palackokat környezetbarát termékként árulhatják a franciák.

Kapcsolódó

És Kína nem csupán egy állomás a bor szállítási útvonalában. Betette a lábát egy olyan üzletbe, amely korábban főként japán-francia biznisz volt, és szerepe rohamosan nő. A pandémia ellenére Japán még mindig a legnagyobb importőre a Beaujolais bornak, ám Kína már feljött a harmadik helyre a vásárlók sorában.

Környezetvédelem

A japán szerző szerint a környezetbarát gazdaság fogja mozgatni a közeljövő változásait, még a digitális fejlődésben is a meghatározó tényező, hogy hozzájárul a környezetterhelő tevékenységek, leginkább a közlekedés csökkentéséhez. Japán le van ugyan maradva a párizsi klímacélok rá eső részének megvalósításában, ám a kormány elszánta magát arra, hogy a gazdaságot 2050-re karbonsemlegessé teszi.

Két kritikus pontja van az átállásnak. Egyrészt a 2011-es fukusimai atomerőmű-baleset óta az ország lemondott a nukleáris energiáról, amit úgy kell felváltani a megújuló forrásokkal, hogy azok 30 év múlva stabilan, megbízhatóan biztosítsák az ország energiaellátását. Másrészt az ország kiterjedt autóipara az elektromos átállás előtt áll olyan körülmények között, amikor semmi garancia arra, hogy a mostani piacvezető cégek a jövőben is azok lesznek.

Foglalkoztatás

Hasonló felfordulást hoz a mesterséges intelligencia a foglalkoztatásban. Carl Benedikt Frey, az Oxfordi Egyetem azt jósolja, hogy a világon jelenleg lévő munkalehetőségek fele el fog tűnni. A 20. század elején a Ford által feltalált szalagtermelés munkahelyek tömegét teremtette, amely hozzájárult az USA-ban az 1950-es évek gazdasági virágzásához, ám ma arra figyelmeztetnek a kutatók, hogy az emberek képzése nélkül, ami nem olcsó, tovább fognak eláramlani a munkalehetőségek a fejlett világból.

Az Massachusetts Institute of Technology (MIT) szerint japán elhúzódó gazdasági stagnálását az okozta, hogy ragaszkodott korábbi foglalkoztatási és adórendszeréhez, amely a tömegtermelés virágzása idején alakult ki. Harminc év elteltével a szigetország még mindig nem állt át a digitális gazdaságra, bár kevesebb gondja van a foglakoztatással, mint más hozzá hasonlóan erős gazdasággal rendelkező országoknak.

Szárnyalás

Ebben a bizonytalan környezetben Kína gazdasági szuperhatalomként emelkedik egyre feljebb. Hiába váltja fel januárban Joe Biden az USA élén Donald Trumpot, kénytelen lesz folytatni a Kínával szembeni vetélkedést a világ domináns hatalmának pozíciójáért. Az USA nem lesz könnyű helyzetben a Trump-éra kiszámíthatatlanság után, ezért a japán újságíró úgy véli, Európának és Japánnak be kell kapcsolódnia a világ kereskedelmi viszonyainak újraszervezésébe. Az USA nem képviselteti magát a két nagy ázsiai szabadkereskedelmi rendszerben, míg a szigetország igen. Így az EU és Japán nélkül nem lehet megvédeni a szabad kereskedelem elveit és gyakorlatát a glóbuszon.