A korrupció egyre inkább a legfontosabb kérdéssé válik Közép- és Kelet-Európában. Orbán Viktor Magyarországa és Jarosław Kaczyński Lengyelországa voltak eddig az egyetlen olyan uniós tagállamok, amelyet az európai támogatás folyósításának leállítása fenyegetett. Románia követhetné őket, mert nem tartják be a jogállamiságot. Ezúttal azonban a romániai korrupció elleni küzdelem lassúsága a veszélyforrás - írja elemzésében a France Culture francia közrádió.

A lap felsorolja, hogy az elmúlt időszakban Kelet-Európában több kormányváltás is volt, amelyeket részben vagy egészben az emberek korrupt kormányokkal való elégedetlensége alapozott meg. Szlovákiában és Bulgáriában már voltak parlamenti választások, és a szavazatokat a korrupcióellenes mozgalmak be. 

Kapcsolódó

A szlovákok kezdték a csehek fejezték be

Szlovákiában Zuzana Caputovát választották meg a 2019. március 30-i elnökválasztáson, aki a szociálliberális, Európa-párti, a Progresszív Szlovákia mozgalom tagja, környezetvédelmi jogász. A nagyközönség számára a korrupció és az illegális hulladéklerakók elleni, valamint az ökológia érdekében végzett civil szervezetekben végzett munkája révén vált ismertté. Majd megbukott a kormány is, amikor 2020. február 20-án, a parlamenti választások napján az emberek Robert Fico pártja helyett a jobbközép OL'aNO mozgalom kapta a legtöbb szavazatott. Az Igor Matovic, majd Eduard Heger miniszterelnökök vezette kormány volt az első, amelyet Közép-Kelet-Európában azért választottak meg, mert a választóknak elegük volt a korrupcióból, és azt akarták, hogy az Európai Unió ellenőrizze a szlovák hatóságokat. 

Bulgáriában pedig Bojko Boriszov miniszterelnök pártja bukott meg, amely körül korrupciós botrányok sorozata robbant ki. Még az Egyesült Államok is lépett a mindent átszövő vesztegetési hálók és hatalommal való visszaélések miatt.

A francia elemzés arról is megemlékezik, hogy Csehországban Andrej Babist küldték el a választók, miután napokkal az őszi választások előtt kiderült, offshore-cégei vannak, de rendelkezik franciaországi villákkal is. Sőt, ellene még az EU is eljárást kezdett, mert agrárcégei bőségesen részesültek az uniós támogatásokból úgy, hogy azoktól csak formálisan vált meg, mikor kormányfő lett.

Magyarországon és Lengyelországban viszont egyelőre csak a brüsszeli konfliktus látszik: az Európai Bizottság és az Európai Parlament is kikelt már a két ország korrupciós problémái miatt, mind az Orbán-, mind a Morawiecki-kormányokat támadják. Kritizálják, hogy hiányzik a transzparencia, kevéssé lépnek fel a korrupciós gyanúba keveredett politikusokkal szemben, de más jogállamisági vitáik is vannak Varsóval és Budapesttel.

Románián hamarabb csattanhat az ostor

Romániában most a helyi sajtó szerint más a probléma: a politikai osztály ugyan szóban harcol a korrupció ellen, de nem igazán törik magukat, hogy tényleg lépjenek. Pedig az Európai Unió már vázolt ilyen problémákat. 

"Romániának nagyon kellene aggódnia az Európai Unió vizslató szemei miatt. De úgy tűnik, hogy ez inkább a bukaresti sajtót érdekli, mint a román politikai osztályt. A helytelenül teljesített vagy kétes szerződések és az összeférhetetlenségek úgy tűnik, nem kérdőjelezik meg a román igazságszolgáltatást, amely az igazságügyi minisztérium fennhatósága alá tartozik" - írja elemzésében a France Culture.

A portál azonban kiemeli, hogy az országnak van egy alakja a korrupció elleni küzdelemben: Laura Codruta Kövesi bíró. A megvesztegethetetlen 2013 és 2018 között a Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóság, a DNA főügyésze volt - most európai ügyész. Bár a bírói családból származó egykori kosárlabdázó végül elvesztette a politikai világgal vívott csatáját, néhány csatát megnyert. Munkája eredményeként Liviu Dragnea szocialista miniszterelnök börtönbe került.

Viszont távozásával hiátus támadt: mostanra kevés eljárás indul, és más területeken is problémák akadnak. Nem rég a román alkotmánybíróság tagadta az európai jog elsőbbségét. Brüsszel türelmét ez már kezdi próbára tenni, ha Bukarest nem kezdi el az ígért igazságügyi reformokat, az EU egyszerűen erővel lép majd fel. Ennek már jele, hogy a Bizottság jelezte: úgy vélik, hogy az országban megsértik a jogállamiság szabályait. 

A román politikusok úgy vélik, hogy van idejük, mivel Magyarország és Lengyelország még mindig nem kapott szankciókat az EU-tól. A román média viszont úgy véli, hogy a meglepetés előbb-utóbb bekövetkezik. 

Az egész régió antikorrupciós lázban éghet

"A magyar ellenzéki Márki-Zay Péter, becenevén MZP, aki a választási kampánya közepén is mindenekelőtt korrupcióval vádolja és támadja Orbán Viktor miniszterelnököt.

"Ez a fő téma a populisták elleni küzdelemben Közép- és Kelet-Európában. Ezekben az országokban minden ellenzéki úgy véli, hogy a fővárosokban és a nagyvárosokban élő elitnek több mint elege van az uralkodók üzleteléséből" - írja a portál, amely szerint a korrupció elleni küzdelem az egész térségben domináns témává vált, nemcsak az EU-tagállamoknál hanem a tagjelölt országokban is. Ez a helyzet Albániában, ahol erős felháborodást okozott Edi Rama miniszterelnök szocialista kormányának egy volt környezetvédelmi miniszterét érintő botrány. Lefter Koka környezetvédelmi miniszter volt, akit a Korrupció és Szervezett Bűnözés Elleni Különleges Ügyészség (SPAK) hatalommal való visszaélés, korrupció és pénzmosás miatt tartóztatott le. A vád szerint 3,7 millió euró elsikkasztásával vádolják, 12 év börtönt is kaphat. De nem is ez az egyetlen ügy: a rendőrség letartóztatott egy Olaszországban szökésben lévő volt ügyészt is, akit illegális jövedelem eltitkolása miatt ítéltek el. 

Brüsszel a korrupció elleni küzdelmet a nyugat-balkáni tagjelöltek csatlakozásának prioritásává tette. Ez valószínűleg sokáig a hírekben lesz Romániában vagy Albániában, és máshol is.