Amennyiben a szeptember 30-i népszavazás sikeres lesz, Macedóniát a jövőben Észak-Macedóniának fogják hívni. Ezzel lezárul a 27 éve tartó névvita Görögországgal, és Athén az ígérete szerint a jövőben nem akadályozza Szkopje európai uniós és NATO-csatlakozását.

Federica Mogherini kiemelte: Szkopje és az EU csak együtt érhet el sikereket, amelyeknek hatása lesz az egész Európai Unió fejlődésére, biztonságára és stabilitására.

Kapcsolódó

Zoran Zaev macedón miniszterelnök a Mogherinivel folytatott megbeszélést követően rámutatott, hogy vannak ellentétek a politikusok között, de szeptember végén az ország és a nemzet jövőjéről döntenek, és akkor egységesnek kell lenni, nincs helye felelőtlenségnek.

Az EU általános uniós ügyekben illetékes miniszterei június végén hagyták jóvá, hogy Macedóniával 2019 júniusában megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások, és a NATO is júniusban hívta meg tagjai közé Macedóniát.
A nyugat-balkáni ország azonban csak azt követően válhat az Európai Unió és a NATO tagjává, hogy minden hivatalos intézkedést megtett a névváltoztatással kapcsolatban, vagyis miután sikeres lett az ország nevének megváltoztatásáról szóló népszavazás, az alkotmányt is az új névnek megfelelően módosították, és a görög parlament is ratifikálta a júniusban megkötött görög-macedón egyezményt.

A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt a Jugoszláviára történő utalás. Macedónia az új névvel, Észak-Macedóniával egyértelművé teszi, hogy nem tart igényt az észak-görögországi területre.

A kép forrása: Pixabay.