Az EU-ban a harmadik országból érkezett bevándorlók 41,2 százaléka él a szegénység kockázatának kitéve. A más uniós országból érkezőknél ez az arány 21,9 százalék, míg ha minden ország saját állampolgárait vesszük, akkor 15,3 százalék érintett. Itt a 20 és 64 év közötti állampolgárok adatait nézi az Eurostat, de nincsenek nagy eltérések a 18 év feletti népességnél sem.
A szegénység kockázatának kitett emberek csoportjába azok kerülnek, akik a nemzeti mediánjövedelem (ebbe a fizetés és a szociális juttatások is beletartoznak) 60 százalékánál kevesebből élnek az adott országban. Ez azt is jelenti, hogy egészen más szegénynek lenni Németországban vagy Franciaországban, mint Magyarországon vagy Bulgáriában.
Az elvileg "papírforma" szerinti helyzet - vagyis hogy a bevándorlók rosszabb helyzetben vannak egy adott országban, mint az "őslakosok" és közülük is azokat érinti a szegénység, akik nem uniós országból jöttek - Magyarországon teljesen felborul.
A magyaroknak ugyanis 13,7 százalékát érinti a szegénység (20-64 év közöttiek), míg azon bevándorlóknál, akik nem uniós országból jöttek, ez az arány csak 12 százalék. Eközben az uniós államokból érkezőknél majdnem 40 százalék.
Az elsőre megdöbbentő adatokról megkérdeztük Sík Endrét, a Tárki vezető kutatóját, aki azt mondta, hogy ha van olyan terület, amelynek a statisztikáját erős fenntartásokkal kell kezelni, az a migráció.
A szakértő szerint igen kis mintáról lehet szó. Ezt az Eurostat egy 2016-os adatsora is alátámasztja, amely szerint összesen 23,8 ezer nem magyar állampolgárságú bevándorlót tartottak nyilván Magyarországon, közülük 10,5 ezer volt más uniós ország állampolgára és 13,3 ezer unión kívüli.
Sík Endre szerint a furcsa számokat magyarázhatja, hogy az uniós országok közül esetleg Bulgáriából, vagy Romániából érkezhetnek alacsony státuszú munkavállalók, akik itt sem feltétlenül találják meg a számításaikat. Ha az unión kívüli országokat nézzük, akkor Ukrajna lehet a fő küldő ország, ahonnan viszont jobb helyzetben lévő, képzettebb emberek érkezhetnek ide és jobb körülmények között is élhetnek.
A 2018-as adatok is alátámaszthatják Sík Endre állítását az adatok megkérdőjelezhetőségével kapcsolatban. Az Eurosítat ugyanis elkezdte feltölteni a tavalyi számokat, de egyelőre csak három ország szerepel az adatbázisban. Szerencsére Magyarország is köztük van. Eszerint a magyarok szegénységi kockázata 12 százalék, 1,7 százalékponttal kevesebb, mint 2017-ben, az uniós országból érkezett bevándorlók esetében 27,4 százalék vagyis egy év alatt több mint 12 százalékpontot zuhant. A nem uniós országból érkezettek esetében viszont 12,8 százalékpontos emelkedést (24,8 százalék) mért az uniós statisztikai hivatal.