Közel 50 milliárd euróval alacsonyabb összeget állapít meg az Európai Bizottság által eredetileg javasolthoz képest a következő hétéves uniós pénzügyi tervről (MFF) szóló tárgyalási keret, amit hétfőn juttatott el az EU soros finn elnöksége a tagállamoknak.  Az MFF minden elemére kiterjedő javaslat képezi majd annak a részletekbe menő vitának az alapját, amit jövő heti találkozójukon folytatnak majd a 2021 és 2027 közötti keretköltségvetés sarokszámairól és fő szabályairól az EU27-ek álam- és kormányfői - írja a Bruxinfo.

Ez 2018-as árakon a 7 évre 1087 milliárd eurót jelent (GNI 1,07 százalék) - ami a tényleges kifizetések szintjét a GNI 1,06 százalékánál húzza meg -, összehasonlítható (2018-as) árakon 48 milliárd euróval kevesebbet, mint az Európai Bizottság költségvetési vitát elindító 2018 májusi javaslata (1135 milliárd euró). Helsinki októberben tesztelésként egy, az EU27 GNI 1,03-1,08 százaléka közötti sávot javasoltak fő összegnek, öt nettó befizető ország által reklamált 1 százalék és az Európai Bizottság által indítványozott 1,114 százalék közé belőve a számot. E két véglet között 150 milliárd euró a különbség 2018-as árakon.

Kapcsolódó

Átszabták a büdzsét

A finnek - ahogy ígérték - a kiadások három fő tételének büdzsén belüli részarányát is kiigazították úgy, hogy valamelyest csökkentették az új prioritásokra és más programokra szánt források részarányát (az októberi javaslat szerint 35,6 százalékról 32,8-33 százalék közé), amelyek ugyanakkor még mindig a legnagyobb tételnek számítanak majd a költségvetésen belül. Egyúttal valamelyest megemelték a kohéziós politika és a közös agrárpolitika részarányát az egészen belül - korábbi ígéretük szerint az előbbit 29,1 százalékról 29,6-29,8 százalék közé, az utóbbit 28,6-ről 30,5-30,9 százalékra.

A finn javaslat Magyarország számára viszont rossz hír a Bruxinfo szerint. Egyrészt a finnek módosítottak az egy tagállam által maximálisan lehívható felzárkóztatási források felső határértékén. Magyarország - ami a 65-70 százalékos gazdasági fejlettségi sávba esik - számára a maximálisan elérhető forrásmennyiséget 1,55 százaléknál húznák meg a jelenlegi 1,95 százalékkal szemben. A Bruxinfo szerint a finnek még egy olyan változtatást is javasoltak, miszerint a 70 százalék feletti fejlettségi szintet elérő tagállamoknál ezt a plafont a GDP 1,50 százaléknál húznák meg.

Másrészt a finnek a Bruxinfo szerint változtatnának azon az úgynevezett védőhálón is, ami arról hivatott gondoskodni, hogy egy ország a korábbi időszakhoz képest ne bukjon egy meghatározott százalékos aránynál nagyobb támogatást, illetve ne nyerje túl magát. Ezt a sávot felfelé 7 százalékban, lefelé pedig a korábbi 24 helyett 27 százalékban határoznák meg - vagyis elvileg nagyobbat lehetne most bukni - jegyzi meg a Bruxinfo.

A finn javaslat a gazdagabb átmeneti régióktól is átcsoportosít forrásokat a legelmaradottabb régiók felé, ám ez nem jelent érdemi változást a legtöbb közép- és kelet-európai tagállam esetében. A felzárkóztatásra 374 milliárd euró jutna, ám ebből 10 milliárdot átcsoportosítanának az európai hálózatfinanszírozási eszközre (CEF), így csak 313 milliárd euró maradna a gazdasági, szociális és területi kohézióra.

Nagyobb önrész kellene

A finn javaslat szerint a tagállamoknak nagyobb részben kellene hozzájárulniuk az uniós forrásból finanszírozott projektekhez is: felemelnék ugyanis a nemzeti társfinanszírozási önrészt a strukturális és kohéziós alapoknál 15-ről 30 százalékra, összhangban a Bizottság javaslatával.

A forrásvesztés elkerülésére  pedig az eddigi n+3 év helyett már csak két év áll majd rendelkezésre (n+2), de könnyítésként az első év felzárkóztatási büdzséjét 2022 és 2025 között is hozzá lehet adni majd az éves kerethez 25-25 százalékos leosztásban.

A finn elnökség 12,9 milliárd eurót irányozna elő a következő hét évben a versenyképességet és konvergenciát segíteni hivatott pénzügyi eszközre (BICC), amit eurózóna-büdzsének is szoktak nevezni. Itt a társfinanszírozási ráta 25 százalék lesz, súlyos gazdasági válság esetén azonban ez lecsökkenne 12,5 százalékra.

Magyarország számára a konvergencia és reform eszköz (CRI) az érdekes, amire hét év alatt 5,511 milliárdot lehetne igénybe venni.

Mi lesz az agrártámogatásokkal?

A közös agrárpolitika (KAP) első pillérére (harmadik fejezet, piaci támogatások és közvetlen kifizetések) 254,247 milliárd eurót különítene el a finn elnökség, a második pillérre (vidékfejlesztés) 80,037 milliárd euró jutna. A nagybirtokok támogatásának első határát 100 ezer eurónál húznák meg, a közvetlen kifizetéseknél az uniós átlag 90 százalék alatt lévő balti országok és Románia felzárkóztatását valamennyi uniós tagállamnak, és nem csak az átlagon felüli hektáralapú kifizetésben részesülőknek finanszíroznia kellene, így Magyarországnak is.

Jogállamisági feltétel

Ami a jogállami kondicionalitást illeti, a mechanizmusnak a jogállam terén meglévő általános hiányosságokra kellene választ adnia. Ez a fajta feltételesség "egyedi" lesz: egyik célja az uniós büdzsé szabályos végrehajtását akadályozó vagy azt veszélyeztető vagy "az EU pénzügyi érdekeit eléggé közvetlenül érintő hiányosságok" kezelése lesz. A hiányosságokat "világos és kielégítően pontos kritériumok" alapján azonosítanák be.

Ilyenek előfordulása esetén a Bizottság megfelelő és arányos intézkedéseket terjesztene elő, amelyeket a Tanácsnak fordított minősített többséggel kell elfogadnia.