Fehéroroszország exportja Észtországba, Lettországban és Litvániába rekord közeli vagy a korábbi rekordot megdöntő szintre nőtt 2021-ben, annak ellenére, hogy a három balti ország agresszíven támogatja az Alekszandr Lukasenka fehérorosz elnök rezsimje elleni EU- és NATO-szankciókat – írja a Financial Times. Az elmúlt év első tíz hónapjában Észtország importja Beloruszból a 2020-as érték duplájára, 522 millió euróra ment fel, ami több mint ötödével több a 2018-ban – még a 2020-as elcsalt fehérorosz elnökválasztás előtt elért – rekordnál.

Litvánia importja Fehéroroszországból 50 százalékkal, egymilliárd euróra nőtt ugyanebben az összehasonlításban, ami harmadával több a 2015-ben felállított rekordnál. Lettország belorusz importja kétharmadával, 407 millió euróra nőtt, ami mindössze két százalékkal marad el a 2011-es csúcstól.

Kapcsolódó

A balti államok jó úton haladnak afelé, hogy felismerjék: a határozott, elvi politikával járó gazdasági szankciók érvényesítése nem olyan egyszerű dolog, mint amilyennek látszik, még akkor sem, amikor megalapozottságához semmi kétség nem férhet – mondja Tomas Jermalavicius észt biztonságpolitikai szakember. Vannak olyan belföldi gazdasági szereplők, köztük állami vállalatok, amelyek igyekeznek megkerülni a szankciókat ameddig csak tehetik.

A balti országok voltak azok, amelyek az EU-ban és a NATO-ban a leghangosabban követelték az Oroszország és Fehéroroszország elleni kemény fellépést a két ország vezetésének egyre erőszakosabb politikája miatt. Válaszul Lettország és Litvánia Belorusszal közös határára – Lengyelországhoz hasonlóan – bevándorlókat szállítottak a fehérorosz hatóságok.

Feszültségek

A keménykedés gazdasági következményei azonban belpolitikai feszültséget okoznak. A litván kormány például decemberben majdnem belebukott abba, hogy kiderült, az ország vállalatai az amerikai szankciók ellenére továbbra is kereskednek belorusz partnerekkel. Két miniszter benyújtotta lemondását, amit a miniszterelnök nem fogadott el. Egyikük a közlekedési tárca vezetője volt, miután kiderült, hogy az állami vasúttársaság továbbra is szállít fehérorosz műtrágyát.

Jermalavicius szerint a helyi logisztikai és közlekedési vállalatok mindaddig ki fogják használni a fehéroroszokkal folytatott üzletekben rejlő lehetőségeket, amíg országiak kormányai nem lépnek keményen a lábukra. Vidmantas Janulevicius, a litván iparszövetség elnöke úgy véli, „csacsiság” lenne teljesen leállítani az importot, különösen azt a forgalmat, ami Kínából érkezik Fehéroroszországon át.

Valamit valamiért

Jermalavicius szerint a helyzet felvet egy jogos kérdést: vajon a balti államok készek-e elfogadni a gazdasági költségeit annak, hogy kiálljanak régiójuk politikai biztonságáért és stabilitásáért? Az észt külügyminisztérium azzal magyarázta a magas importadatot, hogy tranzitáruk érkeztek a szomszédból, a litván és a lett külügyi tárca szerint minden a korlátozásokkal összhangban történik. A behozatalban egyébként a faáruk, a műtrágya és az olaj álltak az élen.

A biztonságpolitikai szakértő szerint a jelenlegi helyzetben a három ország kardélen táncol, amikor megpróbálja összehangolni gazdasági érdekeit és politikai kiállását. Úgy véli, hogy a három kormánynak nem kellene elvesztegetnie az értékes politikai tőkét és hitelességet, amit a Washingtoni politikai elittel folytatott kapcsolataiban felhalmozott azért, mert ragaszkodik néhány száz millió euró értékű üzlethez, amelyet a Belorusszal folytatott kereskedelem hoz az országiaknak.