Az év eleji lassú kezdés után az Európai Unió oltási kampánya az év közepére sikersztorivá vált – írja a Financial Times. Az EU - néhány tagállamát kivéve - megelőzte az Egyesült Államokat és hamarosan lehagyja az Egyesült Királyságot is a 100 ezer lakosra eső egyszer és kétszer beoltottak arányának összehasonlításában is. Spanyolország, Portugália és Dánia már előbbre jár mint a britek. Ami talán még fontosabb, az EU teljesítette azt a célját, hogy felnőtt lakosságának 70 százaléka júliusra legalább egy oltást kapjon és a következő hét hétben el fogja érni ezt az arányt a két szúrással is.

Az év elején az USA és az Egyesült Királyság állva hagyta az EU-t az oltási kampányban, amivel kivívta sokak lesajnálását. Azonnal megszólaltak a hangok, amelyek máskor is kárhoztatják az uniót bürokratikus, lassú működéséért. Még az unió vezető államaiban, Franciaországban és Németországban is borzalmas sajtója volt az EU brüsszeli vezetésének. Ez nem volt alaptalan, ugyanis az Európai Bizottság, amely 2020-ban magára vállalta, hogy beszerzi a tagállamoknak a szükséges oltásokat, hibákat vétett.

Kapcsolódó

Túlságosan lassan kötötte meg a szállítási szerződéseket, így lemaradt az USA és az Egyesült Királyság kormánya mögött. Nem garantálta, hogy az unió területén rendelkezésre álljon az oltások előállításához szükséges gyártási kapacitás. Szükségtelenül összeveszett a brit kormánnyal azon, hogy az AstraZeneca a korábban megkötött szerződés alapján előbb szállít a szigetországba, mint a kontinensre, majd exportkorlátozásokról döntött, amire válaszul például a britek protekcionizmussal vádolhatták. A legnagyobb hiba azonban az volt, hogy erősen számítottak az AstraZenecára, amely újra és újra kevesebb vakcinát szállított, mint amennyit vállalat. A végeredmény az lett, hogy az EU többhetes késéssel jutott hozzá a szükséges oltásokhoz.

Közben Brüsszel végig azzal nyugtatta a tagállamokat, hogy így minden ország - beleértve a kevésbé fejlett gazdaságokat is - egyszerre jutott a készítményekhez. Nem lett megosztottság az államszövetségen belül, és az amerikai, izraeli és brit beszerzésnél olcsóbb volt a közös vakcinavásárlás.

Magyarország is veszített a maratonon

A vakcinabeszerzési szerződést a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor is erősen kritizálta még az év elején. A budapesti vezetés ezért is döntött a keleti vakcinák beszerzése mellett. Viszont a maratonfutásban Magyarország végül lemaradt, hiába a több féle oltóanyag. Itthon a beoltott felnőttek arányát tekintve továbbra is 18. helyen áll az Európai Betegségvédelmi és Járványvédelmi Központ (ECDC) országlistáján. Az európai átlagtól (72,6 százalék) egyre jobban leszakad az ország. Magyarországon augusztus 8-ával bezárólag a felnőttek 66,9 százaléka kapott legalább egy oltást, ami mindössze 0,2 százalékpontos növekedés az egy héttel korábbihoz képest. Miközben már nyolc ország előzi meg Magyarországot a két szúrás alapján készült összehasonlításban.

Az ECDC hét életkori kategóriát használ - írja a 24.hu -, ezeket vizsgálva kiderül, hogy Magyarország egyedül a 18 évnél fiatalabbak esetében előzi a többi ország átlagát. Míg a kiskorúakról adatot szolgáltató országokban átlagosan 7,7 százalék az első oltást kapók aránya, addig nálunk 12,7 százalék. A 18-24 évesek esetében 2,8, a 25-49 éveseknél 5,4, az ötveneseknél 8,6, a 60-69 éveseknél 7, a hetveneseknél 1,5, a nyolcvanadik évüket betöltőknél pedig már 12 százalékponttal maradunk el az európai átlagtól.

Mások is sárosak

Az Európai Unióban tapasztalható kezdeti ellátási gondokért a nemzeti kormányokat is felelősség terheli. Emmanuel Macron francia államfő például aláásta az oltásokkal szembeni bizalmat azzal, hogy megkérdőjelezte az AstraZeneca készítményének hatékonyságát. A mellékhatásokkal kapcsolatos zavaros információk szintén lassították az oltási kampányt. Egyes kelet-közép-európai országok még mindig nagyon le vannak maradva, Bulgáriában például még csupán a lakosság 20 százaléka esett át mindkét szúráson, Romániában 32 százalék ez az arány. Ez elfogadhatatlan egy olyan államközösségben, amely egyebek mellett a nyitott határokra épül.

A nyár utolsó szakaszára az oltási hajlandóság gyengülése vált a továbblépés legfőbb akadályává. Ez a fő oka, hogy az EU beoltási sebessége kétszer gyorsabb, mint az USA-é és az Egyesült Királyságé. Bizonyos módszerek különösen hatékonyan segítették az oltási kampány felgyorsulását. Franciaországban és más országokban például jó eredményt hozott, hogy a vendéglőkbe csak oltási igazolással vagy negatív koronavírusteszttel lehet belépni.