Európa olyannyira függ a földgáztól, hogy az orosz tranzit leállítása azt jelenti, hogy a kormányok 2030-ig a jelenlegi árakon számolva is mintegy 203 milliárd euró (76 990 milliárd forint) többletkiadással számolhatnak – derül ki az Ember klímavédelmi kutatóintézet és a Global Witness korrupcióellenes csoport közös jelentéséből. A blokknak az energiaellátás diverzifikálására és a megújuló energiaforrások növelésére irányuló terve nélkül ez a szám elérheti a 250 milliárd eurót is (94 810 milliárd forintot) a szakértőik szerint – számolt be a Bloomberg.
A csoportok jelentése szerint az emelkedő számla rávilágít arra, hogy az EU-nak fel kell gyorsítania a megújuló energiaforrásokra való átállást, ami segíthetne a költségeket felére csökkenteni. Az Európai Bizottságnak május 18-án kell előterjesztenie az orosz gázszállítások idei kétharmados csökkentésére vonatkozó tervét. A jelenlegi állás szerint a gáz nagy részét más országokból származó gázzal fogják helyettesíteni.
„A fosszilis gázra való több évtizedes túlzott ráhagyatkozás hihetetlenül sebezhetővé tette Európát a változékony árakkal szemben” – mondta Tara Connolly, a Global Witness vezető gázpiaci szakértője, aki úgy véli, hogy az Európai Bizottság alábecsülte a földgázhasználat költségeit.
A problémát csak részben jelenti az orosz földgáz elhagyása, hanem az is nehéz helyzetbe a kontinens ellátását, hogy kevés szabad gázkészlet van a világpiacokon, amelyeket el lehet juttatni Európába. Jelenleg az EU terve, hogy afrikai piacokról és a poszt-szovjet térségből próbál meg földgázt szerezni. Jól mutatja a piac érzékenységét, hogy miután szerdán Ukrajna egyetlenegy tranzitponton leállította az orosz gáz továbbítását, ársokk alakult ki az európai piacokon.
Oroszország ukrajnai inváziója és az az aggodalom, hogy az EU országai elszakadhatnak a legnagyobb gázszállítótól, hozzájárult ahhoz, hogy az energiaárak idén rekordmagasságba emelkedtek. A két csoport szerint ezért a megújuló energiaforrások kulcsfontosságú szerepet játszanak a függőség csökkentésében.
A kutatók szerint az EU-nak az évtized végére a jelenlegi 40 százalékos javaslatról 50 százalékra kellene növelnie a megújuló energiaforrásokra vonatkozó célkitűzését, és több erőt kellene fektetnie az energiahatékonysági beruházásokba is.