A Politico hétvégi értesülése szerint a német kormány a 2021-2027-es EU-költségvetési tárgyalások előtt kijelentette, hogy ők csak a GNI-hoz képest legfeljebb 1 százalékos 7 éves keretköltségvetést támogatnak.

A britek nélkül a mostani hétéves ciklus keretköltségvetése 1,13 százalék a közösségi GNI arányában. Az Európai Bizottság tavaly májusi javaslata ennek az 1,11 százalékra csökkentését tartalmazta. Ehhez képest a németekről most kiderült, hogy a GNI 1 százalékát kitevő büdzsét támogatnának, ami a bizottsági javaslatnál több mint 10 százalékkal kisebb kalapból osztaná az uniós pénzeket a következő ciklusban - mutat rá a Portfolio.

Kapcsolódó

Az Európai Bizottság azt is javasolta, hogy a hagyományos nagy politikák (felzárkóztatás, agrár) együttes súlyát 70-ről 60 százalékra kell csökkenteni, és ezzel párhuzamosan növelni a klímaváltozási/energiahatékonysági, a kutatás-fejlesztési, a digitalizációs, a menekültek integrációjára, a nagy közlekedési infrastruktúrákra, valamint a társadalmi-szociális célokra szánt források volumenét.

Mindebből az következne a Portfolio számításai szerint, hogy a Magyarországnak szánt felzárkóztatási források reál értelemben 24, az agrárkassza első pillérében található hektáralapú földtámogatások 21, a második pillérében a vidékfejlesztési források pedig 31 százalékkal zuhanhatnak. Emellett a bizottság a tagállamok saját költségvetési önrészét (társfinanszírozási arány) is a duplájára emelné, azaz a 100 forintnyi uniós fejlesztés mögötti mostani 15 forintos önrész 30-ra emelkedne.

A fentiek alapján - 2018-as árakon - mintegy 7,6 milliárd euróval (körülbelül 2400 milliárd forinttal) kevesebb forráshoz jutna Magyarország a következő hétéves uniós költségvetésből a jelenlegi hétéves ciklushoz képest és 3,1 milliárd euróval (1000 milliárd forint) többet kellene befizetnie a kasszába. Így az EU-pénzek nettó egyenlege közel 34 százalékkal 21,3 milliárd euróra esne a pénzügyi portál számításai szerint. A társfinanszírozás emelkedése miatt viszont a teljes itthon felhasználható forrás "csak" 7,7 százalékkal lenne kevesebb. Mindez azt is jelentené, hogy az évente lehívható uniós pénzek a magyar GDP arányában nézve, éves átlagban 2,6 százalék lenne a jelenlegi 4 százalékhoz képest, azaz jóval kisebb lenne a gazdaságélénkítő hatása is az EU-pénzeknek.