Szerdán az uniós nagyköveteknek az EU-Svájc közötti határozatokról szóló egyezményről kellett volna rábólintaniuk, egyszerű szavazással, vita nélkül, miután már a delegációk kifejtették a véleményüket az ügyben.

A szöveg elismeréssel szól a svájci  nemzetközi szerepvállalásokról, a különböző politikákban való együttműködésről és a mindkét fél számára "kölcsönös kapcsolatról". A határozat emellett a "vonakodó" svájci kormányt igyekezett arra ösztönözni, hogy a már december óta az asztalon lévő, EU-val fennálló viszonyról szóló új keretmegállapodást fogadja el végre.

Csakhogy a magyar kormány a szövegezés miatt vitát kérvényezett - írja a Politico. És vajon mivel volt a problémája a magyar kormánynak? Természetesen a migrációról szóló paragrafussal.

A Politico hírlevele idézi a tervezet inkriminált paragrafusát is: "A tanács elégedettséggel ismeri el az EU és Svájc közötti együttműködést a nemzetközi migrációnál, beleértve a mozgások kezelését, a menekültek áthelyezését és a kérdés globális szintű kormányzásának kialakítását. Bátorítja Svájcot, hogy folytassa az együttműködést a keleti, közép- és nyugati mediterrán menekültútvonalak mentén, és további koordinációt javasol ezen a téren."

Vagyis a szöveg a migrációs útvonalak lezárására tett svájci erőfeszítésekről szól - magyarázza a Politico, amely azt is hozzáteszi, hogy a migráció egy szitokszó.

Magyarország uniós állandó képviseletének szóvivője a brüsszeli szakportállal azt közölte, hogy a szöveggel kapcsolatos "folyamatban lévő tárgyalásokat nem kíván kommentálni". A Politico úgy tudja, hogy a román elnökség várhatóan a magyarok kedvéért átírja majd a dokumentumot, így a kérdés már csak az, hogy a többi tagállam így is elfogadja-e a határozatot egy későbbi találkozón.

Nem ez az első

Nem ez az első alkalom, hogy magyar kormány a migráció miatt megvétóz fontos uniós megállapodásokat. Legutóbb februárban volt egy, az uniós tagállamokat felháborító húzása a magyar diplomáciának, amikor az EU-Arab Liga csúcstalálkozó megállapodását, mert abban az ENSZ migrációs csomagjára is volt egy utalás.

A budapesti kabinet "vétólistáján" szerepelt már ezt megelőzően

  • egy kínai határozat, amelyben az EU országai egységesen akarták figyelmeztetni Pekinget az emberi jogok betartására;
  • egy közös uniós álláspont, amelyet az ENSZ migrációról tartott közgyűlésén szerettek volna felvezetni;
  • egy nemzetközi egyezmény, amelyet az EU az afrikai kormányokkal kötött volna;
  • egy EU-ACP, azaz az afrikai-karibi-óceániai térséggel kötendő megállapodást;
  • egy V4-ek és Japán közötti megállapodást, amelynek zárónyilatkozatából Orbán Viktor ki akart vetetni két olyan utalást, ami Kínának kellemetlen lett volna és amibe a japán miniszterelnök nem ment bele.

Meglesz a böjtje

E vétózgatások eredménye az, hogy a Magyarország és az EU többi tagállamai közötti szembenállás még sohasem volt olyan kiélezett mint most. A magyar kormány láthatóan feladta azt a korábbi gyakorlatát is, hogy egyedül nem vétóz meg fontos döntéseket, ami azt eredményezte, hogy diplomáciai források szerint mára Magyarország magára maradt, nincs már igazi szövetségese, ami a később olyan ügyekben érintheti meglehetősen kellemetlenül a magyar döntéshozókat, mint a következő hétéves költségvetésben például a kohéziós források juttatása.