Az Európai Unió tagállamainak fel kellene hatalmazniuk az uniót - azaz önmagukat együtt - arra, hogy adókat vessenek ki a koronavírus-járvány és az összefüggő gazdasági válság elleni fellépéshez szükséges pénz előteremtésére - mondta a Tadeusz Koscinski lengyel pénzügyminiszter (képünkön balra) a Financial Timesnak (FT). Az európai országok vezetői a napokban vitatják meg, milyen pénzügyi választ adjanak a koronavírus-járványra és a gazdasági válságra. Terítékre kerül az a francia javaslat is, miszerint létre kellene hozni egy 500 milliárd eurós alapot (a magyar GDP nagyjából ötszöröse), amelyből a tagállamok a gazdaságaikat leállító korlátozások miatt kialakult gondok enyhítésére kaphatnának forrásokat.
Valami más kell!
A lengyel pénzügyek irányítója elmondta, hogy támogatják az alap létrehozását, miután az az eurózónán belüli és kívüli EU-tagoszágokat is segítené. Ugyanakkor ahelyett, hogy a meglévő uniós források átcsoportosításából gereblyéznék össze az ehhez szükséges pénzt - ami azt jelentené, hogy más uniós kiadásokra, például a kohéziós alapokból a kelet-közép-európai régió felzárkózását segítő költekezésre kevesebb jutna - Varsó álláspontja szerint másként kellene előteremteni a szükséges pénzt.
Az EU-nak nagyon sok új pénzre lesz szüksége a következő hétéves költségvetésében a rendkívüli kiadások miatt, amihez remélhetően más forrást is lehet találni, mint a tagállamok befizetéseit - fejtegette a pénzügyminiszter. Minden tagország küszködik a koronavírus-válsággal, ezért szét kellene nézni akörül, hogyan lehetne adóztatni az adóparadicsomokban bejegyzett vállalatokat, a digitális szolgáltatásokat, a pénzügyi tranzakciókat és a szén-dioxid-kibocsátást.
Méhkasba nyúl
A lengyel pénzügyminiszter méhkasba nyúl az EU-szintű adóztatás felvetésével, ugyanis minden tagállam féltve őrzi a jogát arra, hogy saját maga határozzon adópolitikájáról, és ennek megfelelően szabadon rendelkezzen a költségvetésébe befolyó adókról. Koscinski azonban úgy véli, hogy például az olyan digitális multinacionális óriások, mint a Google vagy az Amazon, elszivattyúzzák az USA-ba európai profitjukat, pusztán azzal, hogy az Egyesült Államokban van a központjuk.
A lengyel pénzügyminiszter egyébként arra számít, hogy országa GDP-je a 2019-es négyszázalékos növekedés után idén 4-4,5 százalékkal zsugorodhat. Emellett az eddigi kiegyenlített költségvetés helyett a GDP négy százalékát elérő deficitet vár a kieső bevételek és az extrakiadások miatt, továbbá úgy gondolja, hogy növekedni fog a munkanélküliség, bár azt nem árulta el, hogy ez végül mekkora lehet. Szerinte fontos tudatosítani, hogy az európai országok erős kölcsönös gazdasági függése miatt csak közösen lábalhatnak ki a gazdasági válságból.