Olaszország az adósságspirálba zuhanás határára érkezett - vélik a Bloombergnek nyilatkozó elemzők. Ennek nem az a biztos jelene, hogy elszakadt egymástól a német és az olasz államkötvények hozama - miután a befektetők szabadulnak az utóbbiaktól, s a csökkenő kereslet miatt az olasz hozamok emelkedő pályára álltak -, amit az utóbbi időben megfigyelhettünk.

Ennél fontosabb, hogy az ország 2,7 ezer milliárd dolláros adóssága gyorsabban nőhet, mint ahogy a gazdaság várhatóan bővülni fog. Más szóval a GDP gyarapodása nem ad fedezetet az államadósság törlesztésére.

Ahhoz, hogy ezt a veszélyes helyzetet elkerüljék, az államkötvényhozamok súlyozott átlagának 2,63 százalékra kellene csökkenniük a 3,2 feletti szintről - fejtegette Richard McGuire, a Rabobank stratégája október elején egy konferencián. Ennek az egyszerű matematikának ébresztőül kellene hatnia az olasz politikusokra, akik bizonyára nem sok figyelmet fordítanak arra, hogy mennyivel olcsóbb a német adósság finanszírozása, mint az olaszé, ám azt megérthetik, hogy ha kevésbé gyarapodik az országuk, akkor nehezebben tudják törleszteni az adósságát.

Elveszett hitelesség

Ha nem sikerül valahogy helyreállítani a befektetők bizalmát, akkor nem lehet megállítani a mostanra kialakult ördögi kört - véli McGuire arra utalva, hogy az egyre nagyobb adósságok törlesztése egyre több pénzt szívhat ki a költségvetésből, amelyből így kevesebb jut az állami kiadásokra, ami visszafogja a GDP bővülését, ami relatíve tovább növeli az államadósságot. A szakértő úgy véli, hogy a befektetőket a tartozás alakulása érdekli, és azt látják, hogy az adósság nőni fog.

Ez a rossz forgatókönyv természetesen fokozatosan valósul meg, az elemzők szerint több negyedév is eltelik, mire bezárul a pénzügyi csapda, amivel a római vezetés nem nagyon törődik. Fontosabbnak tarthatják, hogy a jövő májusi európai parlamenti választásokra tömjenek egy kis pénzt az emberek zsebébe, amiért cserébe bezsebelhetik a szavazatukat. Ezért vállalhatják a veszélyes pénzügyi hazárdjátékot - véli Marco Protopapa, a JP Morgan elemzője.

Kiterítették a lapjaikat

A jobb- és baloldali populista pártok vezette kormány a hét elején beterjesztette Brüsszelben a 2019-es költségvetést, amelyben a EU által javasolt 0,8 százalékos GDP arányos hiány helyett 2,4 százalékos deficitet terveznek, mert költeni akarnak a választási ígéreteik teljesítésére. Eközben a friss statisztikai adatokból kiderült, hogy a teljes adósság tavaly augusztustól idén augusztusig 1,7 százalékkal bővült.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szintén nyíltan beszélt - derült ki a Financial Times tudósításából. Az olasz médiának a büdzsé tervezetére utalva azt mondta, hogy a római kormány szakított elődei ígéretével a költségvetési hiány csökkentésével kapcsolatban, amivel minden bizonnyal ki fogja vívni a többi uniós tagállam kritikáját.

Juncker szerint éles vita lesz az ügyről, mivel ezzel az olaszok részben figyelmen kívül hagyják, amit az eurózóna többi országa kért tőlük. Más szóval a bizottság elnöke úgy látja, jó eséllyel el fogják utasítani az olasz költségvetés tervezetét.

Kincstári optimizmus

A szócsatában az olasz vezetés bizonyára saját előrejelzésére fog hivatkozni, amely szerint 2021-től csökkenhet az államadósság GDP-hez viszonyított aránya. Ezt arra alapozzák, hogy a gazdasági növekedés nagyobb lesz, mint amit a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jósol. Míg a Valutaalap szerint 2019-ben egy százalékkal bővül majd az olasz gazdaság, Róma 1,5 százalékot jósol.

Az olasz államadósság a GDP 131 százaléka volt tavaly, miközben a görög 182 százalék, a japán 236 százalék - derül ki a Bloomberg adataiból. Nincs szabály arra, hogy mekkora arány esetén billen fel egy ország pénzügyi egyensúlya, a befektetők és az elemzők a gazdaság teljesítményétől teszik függővé, hogy egy-egy állam esetén még tarthatónak látják-e a helyzetet vagy sem. Sok függ attól például, hogy milyen adóbevételekre számíthat a kormány.

És a befektetők most azt látják, hogy Olaszország esetén, szemben a korábbi előrejelzéseken alapuló államadósság/GDP görbével, amely lefelé hajlott, a friss prognózis szerint tíz év alatt 135 százalékra mehet fel a mutató.

A fotó forrása: Pixabay