Nem tekinthető működőképes és teljes értékű válasznak az, ahogy az Európai Unió eddig megpróbált reagálni az Egyesült Államok Infláció Elleni Törvénycsomagjára (Inflation Reduction Act, IRA) – nyilatkozta Thierry Breton, az Európai Bizottság belső piacáért felelős biztosa a Financial Timesnak.

A csütörtökön kezdődő uniós csúcstalálkozó egyik kiemelkedően fontos témája lesz, hogy a blokk milyen intézkedéssel felelhetne Joe Biden amerikai elnök klímavédelmi csomagjára, amelynek keretében dollármilliárdokat biztosítanak adókedvezmények és támogatások formájában a megújuló energiával foglalkozó cégeknek. Az amerikai csomag összértéke 369 milliárd dollár.

Az amerikai törvénycsomaggal szemben felszólaltak uniós tisztségviselők és az egyes tagállamok vezetői is. A leghangosabban tiltakozók között ott volt például Emmanuel Macron is. A francia elnök jelezte, véleménye szerint az USA intézkedéscsomagja nincs összhangban a Kereskedelmi Világszervezet (World Trade Organization, WTO) szabályaival, és kiszoríthatja az uniós vállalatokat az amerikai piacról.

Uniós részről felmerült, hogy az állami támogatásokra vonatkozó szabályok további lazítása is segíthetne az amerikai törvénycsomag hatásainak ellensúlyozásában. Ez nem újkeletű megoldás, többek között a koronavírus és az energiaválság idején is élt már az EU ezzel a módszerrel.

Breton szerint ez azonban csak „ideiglenes szépségtapasz lehet”, hosszabb távon nem garantálhatja a sikert, ráadásul a szabályok állandó felülbírálata a vállalatok számára is kiszámíthatatlan, nem segíti elő a világos tervezést.

Nem működhet jól az egységes piacunk, ha kétévente erről vitázunk. Nagy országok megengedhetik maguknak, a kisebbek nem – ez pedig probléma

- utalt a biztos arra, hogy Olaszország, Lengyelország és egyéb kevésbé tehetős tagállamok vezetői arra panaszkodtak, hogy a szabályok lazításával versenyhátrányba kerülnek a gazdagabb országokkal, például Németországgal és Franciaországgal szemben. Margrethe Vestager uniós versenyjogi biztos ugyanezt az esélyegyenlőségi problémát forgalmazta egyébként meg.

Hasonló aggályainak adott hangot a kontinens mintegy hatvan vállalatát tömörítő Európai Ipari Kerekasztal. Az érdekképviseleti csoport nyílt levélben arra hívta fel az uniós vezetők figyelmét a hét végén esedékes csúcstalálkozó előtt, hogy „az állami támogatásokra vonatkozásokra vonatkozó szabályok lazítása nem fenntartható megoldás, hosszabb távon nem biztosítja az európai ipar versenyképességét globálisan”.

„Át kell hidalnunk ezeket a különbségeket, hogy biztosítsuk, egyetlen tagállamot sem hagyunk hátra” – mondta Breton.

Dánia hezitál

Breton aggályait támasztja alá az is, hogy a dán hatóságok olyannyira elbizonytalanodtak abban, kompatibilis-e egy zöld projektjük az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal, hogy fel is függesztették az új jelentkezések feldolgozását a programra.

A Dán Energiaügynökség (DEA) ügyvédei most az Európai Bizottsággal egyeztetnek arról, hogy folytathatják-e a tengeri szélerőmű-projektet. A leállás mindenesetre borzasztóan frusztrálja Lars Aagaard dán klíma- és energiaügyi minisztert.

„Rettenetesen bosszantó ez, különösen azért, mert olyan helyzetben vagyunk, amikor nagy szükség lenne a több zöldenergiára. Ez egy komoly előrelépés lehetne a zöld átállás szempontjából, különösen a piaci szereplők számára, akik már készen állhatnak arra, hogy befektessenek” – mondta a politikus.