Donald Trump, az USA elnöke twitterüzenetekben gúnyolódott az európai vezetőkön mindössze néhány órával azelőtt, hogy fogadná az EU első emberét, Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét. Mintha fittyet hányt volna arra, hogy az EU és az USA csúszik egy egyre veszedelmesebb kereskedelmi háború felé - kezdi a két vezető szerdai találkozóját felvezető cikkét a Financial Times (FT).

Azoknak az országoknak a vezetői, amelyek éveken át inkorrekt módon viselkedtek az USA-val immár Washingtonba jönnek tárgyalni. Ezt sok évvel ezelőtt kellett volna megtenniük, de jobb későn, mint soha - vetette oda tárgyalópartnerének. Minden ilyen ország választhat aközött, hogy vagy korrekt kereskedelmi egyezményt köt velünk, vagy vámokat kap a nyakába. Ez ilyen egyszerű, vége annak, hogy az USA legyen a kifosztott malacpersely - tette hozzá.

Csak nehezítette

A twitterposztok csak tovább bonyolították a találkozó előtti helyzetet, pedig a cél az lett volna, hogy csökkentsék a kölcsönösen bevezetett büntetővámok miatt kialakult feszültséget, enyhítsék a kereskedelmi háború veszélyét az Atlanti-óceán két partján fekvő gazdasági hatalmak között.

Az első fordulót a Trump-adminisztráció indította azzal, hogy 25 százalékos vámot vetett ki az acél és 10 százalékost az alumíniumra. Az EU válaszul a Bourbon whiskeytől a motorkerékpárokig ikonikus amerikai termékeket sújtott büntetővámmal. A második menet is a nyakunkon van: Trump 25 százalékos vámot vetne ki az autóimportra, mire az EU az építőipari gépeket, a fénymásolókat és más termékeket venne célba.

Van-e alapja?

Az FT értékelése szerint nincs alapja Trump kifogásainak azzal kapcsolatban, hogy az EU inkorrekt módon tartana fenn kereskedelmi többletet az USA-val szemben. Bár van néhány elrettentően magas vám a felek között, az uniós és amerikai termékek átlagos vámtarifája 2015-ben három százalék körül alakult.

Trumpnak az a megjegyzése, miszerint országa évente 150 milliárd dollárt bukik az EU-val folytatott kereskedelemben az amerikai gazdaság jó állapotának és a szolgáltatások terén kialakuló többletnek tudható be, nem annak, hogy az unió inkorrekt kereskedelmi praktikákkal élne.

Közgazdászok szerint valójában e két fél viszonyában teljesül az amerikai kormány elvárása, miszerint korrekt és kölcsönös előnyöket nyújtó kereskedelmi kapcsolatok érvényesüljenek a világkereskedelemben.

Lesz-e kereskedelmi háború

Steven Mnuchin, az USA kereskedelmi minisztere nemrégiben azt mondta, hogy az ő országa, akárcsak Európa a szabadkereskedelem híve, így megvan a lehetőségük megállapodjanak erről egymással. Az európai pénzügyminiszterek találkozóján részt vevők nem azt kifogásolták, hogy a felek módosítsanak a kereskedelmük feltételein, hanem azt, hogy az USA vezetése ezt úgy akarja elérni, hogy mintegy pisztolyt tart az EU fejéhez. Ezek a megjegyzések arra utalnak, hogy a kereskedelmi háború elkerülhető.

Lehet, hogy mégis lesz

Nem jó jel viszont, hogy a Transatlantic Trade and Investment Partneship (TTIP)-tárgyalások, azaz a két fél közti szabadkereskedelem megteremése azért siklott ki, mert egyik oldal sem volt hajlandó megtenni a megállapodáshoz szükséges engedményeket. Emellett lehet, hogy az amerikai elnök nem is akar egyezséget.

Úgy gondolhatja, miért ne játsszon közel egymilliárd ember életével, amikor megteheti ezt. Az USA nézőpontjából alkalmasnak láthatja az időt egy jó kis kereskedelmi háború kirobbantására, mivel az amerikai gazdaság és tőzsde hasít. A bank pénzével játszunk, rendben? - fogalmazott, mintha a saját kaszinójáról beszélne. A tőzsde 40 százalékos pluszban van - tette hozzá. Egy kevés mínusz tehát belefér, ha eközben az ellenfél legatyásodik.

Egy USA-EU kereskedelmi háború az IMF friss becslése szerint 0,5 százalékkal vetné vissza a világgazdaság növekedését. Mark Carney, a Bank of England elnöke úgy számol, hogy ha a világ országai átlagosan tíz százalék körüli vámokat vezetnének be egymással szemben, az több mint két százalékkal fékezné a világgazdaság bővülését.

A fotó forrása: