Az európaiak nagyjából fele kapott oltást az elmúlt öt évben, és a nagy többség (79 százalék) bizalommal fordul az egészségügyi szakemberekhez, hogy ezekről tájékozódjon. Mintegy 88 százalék egyetért azzal a megállapítással, hogy a védőoltások fontosak maguk és mások védelmében, 85 százalék hatékony eszköznek tartja a módszert a fertőző betegségek megelőzésére - részletezte a felmérés eredményeit az MTI.
Eközben ugyanakkor az uniós polgárok 48 százaléka - helytelenül - úgy véli, hogy a védőoltások gyakran súlyos mellékhatásokkal járhatnak, 38 százalékuk pedig azt gondolja, hogy kiválthatják azokat a betegségeket, amelyek ellen védelmet lennének hivatottak nyújtani. Az előbbi válaszadók aránya tizenhat, utóbbiaké pedig egy uniós tagállamban haladja meg az 50 százalékot, míg Magyarországon 45, illetve 38 százalék.
A "nyájimmunitás" létfontosságú, különösen azok számára, akiknek sérült az immunrendszere, és akiket ezért nem lehet beoltani. Így itt az ideje, hogy felemeljük szavunkat a félretájékoztatás ellen - mondta Jyrki Katainen, az Európai Bizottság egyik alelnöke.
Az utóbbi időben csökkent az átoltottsági arány a kontinensen, ami közegészségügyi és biztonsági kockázatot jelent, egyre gyakoribb a védőoltással megelőzhető járványok kitörése.
Az elmúlt két évszázad egyértelműen igazolta az oltások hatásosságát. Ez nem pusztán vélemény, hanem tény - közölte Katainen az MTI szerint.
Noha sokan közösségi szintű koordinációt szeretnének, az EU-nak nincsen jogköre eljárni az ügyben, ahhoz szerződésmódosításra lenne szükség, addig is az önkéntes együttműködést kell előmozdítani a tagállamok között.