A nemzetközi hitelminősítő véleménye szerint a bolgár és a horvát szuverén adósminősítésre gyakorolt potenciálisan kedvező hatást egyelőre ellensúlyozzák a koronavírus-járványból eredő kockázatok.
Az euróövezeti jegybank (ECB) múlt heti döntése alapján Bulgária és Horvátország hétfő óta hivatalosan tagja az ERM II. mechanizmusnak, amelyben az euróövezeti tagjelölt országoknak legalább két évet el kell tölteniük valutauniós csatlakozásuk előtt.
A Fitch hangsúlyozza pénteki elemzésében, hogy az ECB is valójában legalább három évre taksálja a két ország eurócsatlakozásáig szükséges időt, vagyis 2023-ra valószínűsíti a bolgár és a horvát eurótagságot, tekintettel az ERM II. utáni értékelési és felkészülési időre.
2024 előtt nem valószínű, hogy bővül az euróövezet
A hitelminősítő közölte ugyanakkor, hogy véleménye szerint valószínűtlen Bulgária és Horvátország euróövezeti belépése 2024 előtt, a koronavírus-járványból eredő makrogazdasági kockázatok miatt ugyanis egyelőre nem egyértelmű, hogy a két ország teljesíteni tudja-e a konvergencia-feltételeket.
A cég felidézte, hogy jelenleg érvényes előrejelzése szerint a horvát hazai össztermék (GDP) az idén 8,4 százalékkal, a bolgár GDP-érték 5,7 százalékkal zuhan.
A Fitch Ratings mindkét gazdaságban növekedést vár jövőre, de hangsúlyozza, hogy prognózisai a GDP-érték zsugorodása és a járvány hatásainak enyhítését célzó költségvetési válaszlépések figyelembevételével Bulgáriában az idén 4 százalékos, Horvátországban 7 százalékos GDP-arányos államháztartási deficitet valószínűsítenek. Ebben a környezetben a hitelminősítő azzal számol, hogy a hazai össztermékhez mért horvát államadósság-ráta az idén 13 százalékponttal 86,2 százalékra emelkedik.
Bulgáriában a Fitch Ratings londoni elemzői a tavalyi 20,4 százalék után az idén is csak 25,8 százalékra emelkedő - vagyis a maastrichti stabilitási feltételrendszerben szereplő 60 százaléktól messze elmaradó - államadósság-rátát várnak. Véleményük szerint azonban az euróövezeti árstabilitási kritérium teljesítése nehéznek bizonyulhat. E feltételrendszer alapján a tagjelölt ország éves átlagos inflációs üteme legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legjobban teljesítő euróövezeti tagország inflációs rátáját, márpedig a valutaunióban az idei infláció nagyon alacsony vagy éppen negatív lesz - áll a Fitch Ratings pénteki elemzésében.
A cég közölte: előrejelzése szerint az idén mindössze öt euróövezeti gazdaságban haladja meg az átlagos infláció üteme az 1 százalékot, Bulgáriában viszont várhatóan eléri a 1,5 százalékot, és a konvergencia-folyamat haladtával még gyorsulhat is.
Javítana a hitelképesség megítélésén
A Fitch Ratings felidézi egy korábbi tanulmányát, amelyben megállapította, hogy a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok mindegyikének hitelképességi megítélését javítaná az euró bevezetése.
A cég szerint az euróövezeti csatlakozás egyik legnagyobb előnyeként a közép- és kelet-európai gazdaságok is részesei lehetnek az euró tartalékvaluta-státusának, és ez megszüntetné az önmegvalósító valutaválságok kockázatát, erősítené a hazai pénzügyi eszközök külföldi keresletét, emellett javítaná e gazdaságok költségvetési és külső finanszírozási rugalmasságát.
A Fitch a tanulmányban közölte azt is, hogy valószínűleg két fokozattal javítaná a közép- és kelet-európai országok hosszú távú devizaadós-osztályzatait már abban az időszakban, amelyet e gazdaságok az ERM II. árfolyamrendszerben eltöltenek.
Bulgária és Horvátország esetében azonban a pozitív minősítési lépések előtt a jelenleginél nagyobb bizonyossággal kellene tudni az eurócsatlakozás valószínű időzítését, mivel a koronavírus-járvány hatásai miatt bizonytalanabbá vált, hogy a két ország mikor tudja teljesíteni a belépés feltételrendszerét, emellett megvan a kockázata a járványból eredő további makrogazdasági problémáknak is - idézi az MTI a Fitch Ratings elemzését.