A davosi Világgazdasági Fórumon (WEF) Mateusz Morawecki lengyel miniszterelnököt az euró bevezetéséről kérdezte a Bloomberg TV. Interjújában a kormányfő három kritériumot nevezett meg.

Morawiecki szerint ahhoz, hogy Lengyelország is csatlakozzon az euróövezethez egyrészt még több évnyi erős gazdasági növekedésre lenne szükség, hogy az elkölthető jövedelem elérje a leggazdagabb uniós országok (például Hollandia, Németország) szintjének 80-90 százalékát, illetve meg kellene valósulnia a különböző gazdaságok szektorai közötti strukturális konvergenciának, valamint a szolgáltatások nyújtásának teljes szabadságának.

Az a Business Insider Polska szerint nem újdonság, hogy a lengyel kormány nem igazán sietne az euró bevezetésével, hiszen a jelenlegi pénzügyminiszter, Teresa Czerwinska a Rzeczpospolita című lapnak adott interjújában nemrégiben kifejtette, hogy Lengyelországnak jelenleg nem kellene lemondatnia a saját valuta használatából fakadó rugalmas árfolyam-politika előnyeiről. Ez nagyon jól jöhet olyankor, amikor külső gazdasági sokkok érik az országot.

A miniszterelnök megnyilvánulása mégis más, mint a korábbi kijelentések, miután ez az első alkalom, hogy konkrét kritériumokat is megnevezett egy lengyel kormánytisztviselő.

Baj lehet

Stanislaw Gomulka közgazdász professzor a Business Insider Polskának azzal kommentálta ezt az álláspontot, hogy a lengyel vezetés soha napján akarja beléptetni az országot az eurózónába. Az elkölthető jövedelem helyett az egy főre eső GDP adataival szemléltetve véleményét elmondta, hogy Lengyelország a rendszerváltás idején a német egy főre eső GDP 35 százalékán állt, most pedig ez körülbelül az 55 százalékánál jár. A közgazdász szerint ezt a hátrányt több évtized alatt lehetne ledolgozni, ami olyan időtáv, hogy kommentálni sem érdemes.

A Világbank adatai szerint 1989-ben az egy főre eső lengyel GDP az USA hasonló mutatójának 30,1 százalékán állt, ami 2016-ra 48,4 százalékra nőtt. Ezt a nagy sikert jórészt az 1989-1993-ban végrehajtott gazdasági reformnak köszönhetik, ami az akkori pénzügyminiszter, Leszek Balcerowicz nevéhez fűződik.

A szakértők szerint az ország legnagyobb gondja, hogy kevés a gazdaságot modernizáló beruházás. Az ilyen fejlesztések az EU-s támogatásoknak és külföldi befektetéseknek köszönhető. Ha ezek a források visszaesnek - ahogy ez néhány év múlva várható -, a gazdaság konvergenciája a Nyugathoz szintén jelentősen lassulhat.

Dwa bratanki?

Az euró bevezetésével kapcsolatban Magyarországon is nagyon hasonló kijelentések hangzottak el korábban. Jóllehet Magyarország az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumok többségét nominálisan teljesíti, így ha lenne gazdaságpolitika szándék, akkor akár el is indulhatna az ország az eurózóna felé, ráadásul Eurobarometer felmérések szerint a lakosság 57 százaléka támogatná is az euró bevezetését, 39 százalékkal szemben, az MNB tavaly kiadott iránymutató kritériumai a lengyelnél konkrétabb (teljesíthetetlen) feltételeket támasztanak:

  • Az egy főre jutó GDP, a bérszínvonal és a pénzügyi közvetítés mélysége egyaránt érje el az euróövezeti átlag 90 százalékát.
  • A gazdasági teljesítmény és a hitelezés ciklikus mozgása szorosan egybevágjon az uniós ingadozással.
  • A (többségben hazai tulajdonú) középvállalatok hatékonysága érje el a nagyvállalati szint felét. A munkanélküliség stabilan 4 körüli, a foglalkoztatottság pedig 65 százalék legyen.
  • A pénzügyi rendszer legyen versenyképes az eurózónában, főként költséghatékonysági szempontból.
  • A költségvetési politika mozgásterének biztosítása érdekében a maastrichti szabályoknál szigorúbb - 50 százalékos adósságrátát és egyensúlyi költségvetést - alaphelyzetet kell elérni.

Soha napján?

Több elemző és szakértő szerint e feltételek meghatározásával a magyar kormány, illetve az MNB gyakorlatilag nyíltan kijelentette: nem szándékozik bevezetni az eurót. Oblath Gábor, közgazdász, az MTA KRTK KTI tudományos főmunkatársa egy tavalyi konferencián arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország fejlettsége jelenleg az EU átlagának 65-67 százaléka, nagyon gyors GDP-ütemre lenne szükség ahhoz, hogy belátható időn belül - "unokáink idején" - elérjük ezt a 90 százalékos szintet. A konvergencia általános tapasztalatai szerint egyáltalán nincs biztosíték arra, hogy a 90 százalékot valaha is elérnénk.

Gyenes Zoltán, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének gazdasági elemzője pedig annak szemléltetésként, hogy mennyire tűnik "erős korlátnak" az MNB által felállított kritériumrendszer, azt a példát említette korábban, hogy ha az euróövezetet Ausztriával helyettesítenénk, akkor az látszik, hogy Magyarország GDP/fő alapján az 1800-as évek eleje óta még soha nem érte el a 90 százalékos fejlettséget.

Egyes szakértők azt is jelzésértékűnek vélték, hogy a magyar kormány - a csehvel ellentétben - még megfigyelői státust sem kért az eurócsoportban.

Bulgária és Románia is az euróövezet felé menne

A Reuters értesülése szerint a bolgár kormány már egyeztet az Európai Központi Bank (ECB) és az euróövezet tagországival az euróbevezetés előszobájának számító ERM II. árfolyamrendszerbe történő belépésről, de erről biztosan nem lesz döntés addig, amíg nem áll fel az új német kormány. Vladiszlav Goranov bolgár pénzügyminiszter ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy Bulgária már mintegy két évtizede az euróhoz rögzítette nemzeti valutáját, a levát, az ország pedig erős gazdasági fundamentumokkal rendelkezik, amelyek mindegyike megfelel az euróövezeti tagság feltételeinek - idézte az MTI.Daniel Daianut, a román nemzeti bank igazgatótanácsi tagja pedig arról beszélt tavaly nyáron egy bukaresti konferencián, hogy Románia 2025-ben vezetheti be az eurót. Úgy vélte, hogy az ország a következő nyolc évben megteheti az euróövezethez való csatlakozáshoz szükséges lépéseket, de a csatlakozásnak feltétele az is, hogy az euróövezet működése is javuljon.

A kockázatok már nem érdekesek?

Bár az euróbevezetésnek vannak kockázatai, és többen korábban valóban amellett érveltek, hogy jól átgondoltan és egy magasabb fejlettségi szint mellett érdemes a valutaövezethez csatlakozni, ám az utóbbi időben Magyarország esetében már a makrogazdasági kockázatok mellett más érvek is előkerültek. Az euróbevezetés pártolóihoz csatlakozó, korábban a valutaövezet strukturális hiányosságai miatt az eurócsatlakozást meglehetősen kritikus szemmel néző szakértők az utóbbi évek eseményei - az itthoni gazdaságpolitikai irány mellett többek közt a menekültválság, a populizmus előretörése, Donald Trump megválasztása, vagy a brexit - miatt már attól is tartani kezdtek, hogy ha Magyarország nem vezeti be a közös uniós pénzt, akkor az az EU-n belüli marginalizálódáshoz, illetve leszakadáshoz vezetne, miközben az EU a mélyebb integráció felé tart.

A fotó forrása: Pixabay