Bár az  Európai Központi Bank szerint még van lendület az euróövezet gazdaságában, már több jel is arra utal, hogy a háborús hatások nélkül is lassulni kezdett a növekedés. Az európai ipar a rekord inflációt és a kínálati szűkösséget nyögi, amelyet csak a szigorú kínai zárlatok súlyosbítanak. Eközben a Covid-járványból kiszabaduló fogyasztók szabadidős és utazási aktivitása is eltűnhet, nem utolsósorban azért, mert az áremelkedések felemésztik a jövedelmeket. Maga a koronavírus is visszatérhet még, tehát sok jóval nem kecsegtet a következő időszak. 

A recesszió veszélye ezen a héten azután jelent meg, hogy Oroszország leállította a Lengyelországba és Bulgáriába irányuló gázszállításokat, és ezzel ízelítőt adott abból, hogy mi várhat a régióra. De még az ilyen lépés által kiváltott energiaadagolás nélkül is baljósak a kilátások, amit a pénteken bejelentett, a vártnál gyengébb növekedés is alátámaszt. 

Kapcsolódó

Az európai pénzügyi piacok tükrözik a borúlátást, és a Morgan Stanley közgazdászai azok közé tartoznak, akik jelentős lassulást látnak a második félévben. A legnagyobb vállalatok – köztük a német BASF SE – komoly zavarokra készülnek, az OECD pedig arra figyelmeztet, hogy a kormányok alábecsülik az ukrajnai háború hatását.

Mindez azt sugallja, hogy egy olyan év, amely azzal kezdődött, hogy a régió növekedése meghaladta a rendszerváltás előtti szintet, és amely az Európai Unió költségvetési támogatásának további hátszelét ígérte, most azzal a kockázattal jár, hogy újabb sajnálatos epizóddá válik a közös valuta növekedési visszaesésekkel teli történetében – írja a Bloomberg.

"A gazdaság az elkövetkező negyedévekben ellenállónak bizonyulhat, de a probléma az, hogy mi lesz az év végén" - véli Anatoli Annenkov, a Societe Generale SA londoni közgazdásza. "Nem tudjuk, mi lesz a bérnövekedéssel és a fiskális ösztönzőkkel 2023-ban, Kína miatt éppúgy aggódunk, mint az energiaköltségek miatt, és a háború fényében könnyű pesszimistává válni" - mondta a szakértő a Bloombergnek.

Az első negyedévi bruttó hazai termék adatok nem adtak okot a reményre. Az euróövezet csak 0,2 százalékkal nőtt, ami kevesebb, mint amire a közgazdászok számítottak, amit az olaszországi visszaesés, a franciaországi stagnálás és a vártnál gyengébb spanyolországi növekedés okozott. 

Azóta sem sokkal jobbak a mutatók. Az ipari termelés és az új megrendelések közel állnak a leálláshoz, és az üzleti bizalom az év eleje óta az összes nagyobb gazdaságban csökkent. Ezáltal a szolgáltatások viselik a terhet, amit a fogyasztói bizalom csökkenése foghat vissza.

"A feldolgozóipar nagyon gyenge lesz az elkövetkező hónapokban, és a második negyedévben nagy valószínűséggel visszaesik" - mondta Veronika Roharova, a Credit Suisse International közgazdásza, aki az euróövezet idei növekedését 2,8 százalékra prognosztizálja a 2022-es évre. Szerinte a növekedésnek az adhat hátszelet, hogy a szolgáltatások iránti kereslet erős lehet, mert a háztartások a járvány után komolyabb megtakarításokkal rendelkeznek, a munkaerőpiac továbbra is egészségesnek tűnik, és a költségvetési támogatások biztosítják, hogy ne jöjjön recesszió.

A Nemzetközi Valutaalap is csökkentette ebben a hónapban a növekedési várakozását: az euróövezetben 1,1 százalékponttal csökkentetve a prognózist, most 2,8 százalékos bővüléssel számolnak a valutaunióban. 

Németországban, a térség legnagyobb gazdaságában a hatás jelentősebb lehet. Az első negyedévi 0,2%-os növekedés megfelelt a várakozásoknak, de a Bundesbank szerint fennáll annak a veszélye, hogy az idén közel 2 százalékos lehet a zsugorodás, ha a háború eszkalálódik, és az orosz szén-, olaj- és gázembargó az ipar leállásához vezet.

Magyarországon az MNB legfrissebb becslései szerint idén továbbra is 2,5-4,5 százalék között alakulhat a GDP-növekedés. Az élénk belső kereslet az, amely ellensúlyozza az orosz-ukrán háború negatív hatásait. Az euróövezet visszaesése a magyar gazdaságra is súlyos hatással lehet.