Az euróövezet feldolgozóipari beszerzésimenedzser-indexe 45,7 ponton stagnált, miközben elemzők javulásra, 46,0 pontra számítottak. Az index októberben már a kilencedik egymást követő hónapban állt a teljesítmény növekedését a csökkenéstől elválasztó 50 pontos határ alatt. A szolgáltatóipar beszerzésimedzser-indexe 51,8 pontra nőtt a szeptemberi 51,6 pontról, de elemzők valamivel erősebb értékre, 51,9 pontra számítottak.
A feldolgozóipari és szolgáltatóipari adatokból képzett összetett BMI 50,2 pontra kúszott fel a szeptemberi 50,1 pontról, ami ugyancsak elmarad az elemzők által várt 50,3 pontnál.
Szeptemberben a feldolgozóipari BMI értéke 2012 októbere óta, a kompozit BMI-é pedig 2013 júniusa óta a legalacsonyabb szinten állt, míg a szolgáltatóipar beszerzésimenedzser-indexe idei legalacsonyabb értékére zuhant.
A stagnáláshoz közeli szinten indult a negyedik negyedév az euróövezet gazdaságában, októberben már a második egymást követő hónapban csökkent a kereslet a javak és a szolgáltatások iránt. A jövőt illető várakozások 2013 óta nem voltak ilyen borúsak, a foglalkoztatottság növekedése 2014 óta nem volt ilyen alacsony. Nyomott beszerzési árak mellett a kibocsátási árak növekedése közel hároméves mélypontra süllyedt.
Az egyes országokat tekintve Franciaország gazdaságának javuló teljesítménye mentette meg az euróövezetet a visszaeséstől, miközben a német gazdaság magánszektorának teljesítménye már a második egymást követő hónapban csökkent októberben. Németország összetett beszerzésimenedzser-indexe 48,6 pontra nőtt a szeptemberi, közel hétéves mélypontot jelentő 48,5 pontról, Franciaországé pedig 52,6 pontra emelkedett az előző havi 50,8 pontról.
Az adatokból arra lehet következtetni, hogy a hazai össztermék (GDP) negyedéves összevetésű üteme az euróövezetben 0,1 százalék alá süllyedt - kommentálta a tanulmány megállapításait Chris Williamson, az IHS Markit vezető közgazdásza, hozzátéve, hogy a feldolgozóipar súlyos recessziója egyre mélyebben gyűrűzik át a szolgáltató szektorba.
Williamson kiemelte: a felmérés azt jelzi, Mario Draghi elnöksége az Európai Központi Bank (ECB) élén úgy végződik, hogy a gazdasági növekedés stagnálás közeli állapotba került, az árak alig emelkednek és növekszik a pesszimizmus a kilátásokat illetően, mindez pedig növeli a nyomást Christine Lagarde-ra, az ECB novemberben hivatalba lépő elnökére, hogy keressen új megoldásokat az euróövezet kiújuló bajaira.