Karolosz Papuliasz görög kormányfő az athéni jegybank elnökével folytatott beszélgetésére hivatkozva azt mondta, hogy a betétesek 700 millió eurót vettek ki a bankokból az elmúlt időszakban - írta a CNBC. A Guardian blogja szerint az összeg felét a május 6-ai választások után telepítették át a párnacihákba, a Wall Street Journal úgy tudja, hogy az egész összeg tegnapelőtt távozott pénzintézetektől, tovább nehezítve tőkehelyzetüket. A tőzsdék erősödő zuhanással reagáltak a hírre.

Azt hiszem, az embereknek fel kell készülniük arra, hogy Görögország távozik az eurózónából, a befektetőknek elébe kell menniük ennek a helyzetnek ahelyett, hogy kényszerűen elviselnék az új feltételek kialakulását - mondja Matthew McCormick, a Bahl & Gaynor Investment Counsel befektetési cég elnökhelyettese és portfóliómenedzsere. Ezt a folyamatot politikai döntések és események határozzák meg, így ezekhez célszerű igazodni.

Kapcsolódó

Fogják meg a kezüket, és vezessék el őket

Más elemzők hasonló nyilatkozatokat tettek: úgy vélik, a legjobb, amit Európa tehet Görögországgal, hogy segíti a rendezett államcsőd levezénylésében és a drachma minél simább visszavételében. A június 10-én vagy 17-én tartandó választásokon a görögöknek a rossz és a még rosszabb között kell választaniuk, és még azt sem tudhatják pontosan, hogy véső soron melyik alternatíva - az EU-IMF program végrehajtása vagy elvetése - hoz nagyobb csapást rájuk - derül ki a BBC elemzéséből.

Angela Merkel, német kancellár és Francois Hollande, francia államfő első találkozása - a francia választások idejét jellemző üzengetés után - a kompromisszumkeresés jegyében telt. Mindketten leszögezték, hogy Görögországot az eurózónában szeretnék tartani: ehhez segítséget ígértek, de az eddigi görög vállalások betartását kérték. Emellett bejelentették, hogy az Európai Unió júniusi csúcsértekezletére kidolgozzák egy a fiskális paktumok kiegészítő növekedési egyezmény tervezetét. Ez várhatóan tartalmazhat olyasmit is, amit a németek eddig mereven elutasítottak, például a déli országokkal szemben támasztott követelmények teljesítési határidejének kitolását - írta a CNBC.

Satuban a bankok

Az EU pénzügyminisztereinek tanácsa (Ecofin), kompromisszumra jutott a bankok működési szabályainak szigorítását célzó, a Basel III standardjaira épülő új uniós pénzügyi rendszer alapjairól - jelentette a BBC. Eszerint az EU-ban egységesen két százalékról 4,5 százalékra fog emelkedni a pénzintézetektől elvárt Tier-1 tőkemegfelelési mutató. Emellett bevezetnek két új tartalékformát is, az egyik ezek közül a "túlzott hitelezés" visszafogását célozza majd.

Ugyanakkor a tagállamok további elvárásokat, szabályokat vezetnek be részben az EU hozzájárulásával, részben e nélkül. A Financial Times tudósítása szerint Nagy-Britannia és Svédország az unió engedélye nélkül további három százalékos tőketartalékot írhat el bankjai világszintű, illetve öt százalékost országon belüli eszközállománya után.

Az ECB, amely korábban alapvetően a nagyobb szigort és a szabályozás nemzeti hatáskörben tartását szorgalmazó brit álláspontot támogatta, nem feltétlenül lesz elégedett a kompromisszummal. A megállapodás talán a túlzott rugalmasság irányába mozdult el - mondta Vitor Constancio, a bank elnökhelyettese.