A jelenlegi várakozások szerint az ECB mai, csütörtöki ülésén arról dönt, hogy nyáron megkezdi a kamatok emelését a kontinensen is elszabaduló infláció elleni küzdelem jegyében.

Azonban az eurózónában nem véletlenül uralkodik negatív kamatszint, a jegybank ugyanis hatalmas mennyiségi lazításaival, a zónába tartó országok államkötvényeinek elképesztő ütemű vásárlásával mentette meg a bedőléstől a törékeny eladósodott országokat az európai adósságválság idején. Ha kamatemelésről van szó, akkor a befektetők emiatt reflexszerűen tekintgetnek ezekre az országokra, vajon meddig bírják.

Ráadásul elvileg van is ok az aggodalomra: a koronavírus-járvány idején ugyanis az államadósságok nagysága újabb rekordszintekre emelkedett. Görögországban, Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban és Portugáliában egyaránt meghaladja már az éves GDP 100 százalékát - írta összefoglalójában a Handelsblatt.

Csak emlékeztetőül: az euró bevezetésének előfeltételeként megszabott és 2020-ban egyelőre hatályon kívül helyezett maastrichti kritériumokban annak idején 60 százalékos GDP-arányos felső korlát volt előírva. Az erről szóló Stabilitási és Növekedési Paktum reformjáról várhatóan ősszel érkezik majd meg a javaslat.

A rövidebb táv biztosítva

Ha a reálkamatok tovább emelkednek, az középtávon olyan országokban okozhat nehézséget, amelyek adóssága magas és növekedési kilátásai alacsonyak – figyelmeztetett nemrég a német kormány és parlament mellett tanácsadó testületként működő  Német Gazdasági Szakértői Tanács (Der Sachverständigenrat Begutachtung zur Entwicklung der gesamtwirtschaftlichen).

A Goldman Sachs elemzői pedig nemrég azt is kiszámolták, hogy a hétéves európai államkötvényhozamok mely szintjénél válna egyes országok adósságszolgálata fenntarthatatlanná. E szerint a legtöbb ország egyelőre még elég komfortosan a kritikus szint alatt van.

Spanyolország például még 5,5 százalékos hozamot is elviselne, azonban az európai államkötvénypiac egyik legnagyobb kibocsátóját, Olaszországot a bank szerint már egy 2,75 százalékos hétéves hozam is jelentősen veszélyeztetne. Ez a hozam jelenleg az ECB közlése szerint 1,27 százalékon jár. A helyzet a piacon gyorsan tud változni, ha például Olaszországban megbukna Mario Draghi kormánya, az azonnal masszív eladási hullámot generálhatna az olasz államkötvényekben – hívta fel a figyelmet Jürgen Matthes, az IW Köln (Német Gazdasági Intézet) közgazdásza a napilapnak.

Olaszországban jövőre választások lesznek

Olaszország államadóssága jelenleg mintegy 2,75 ezer milliárd eurót tesz ki, ezzel az olaszok adják a teljes európai kötvénypiac negyedét. A korábban is magas adósságszint mostanra az ország éves GDP-jének 150 százaléka körüli szintre ugrott, s ráadásul az olasz kötvények kockázati felára is megugrott az év eleje óta.

Mostanra a német bundokhoz képesti felár a 10 éves papíroknál eléri a 220 bázispontot is, azonban ennek ellenére nincsenek az olaszok egyelőre veszélyben. Ennek oka, hogy az olasz kötvények átlagos futamideje 7 év és ezek kamatterhe historikus összehasonlításban nagyon alacsony, s az olaszok még jó ideig jól járnak azzal, ha korábban magasabb szinten kibocsátott kötvényeiket újrafinanszírozzák a piacon.

Persze a kockázat mindig ott van: 2023 elején például parlamenti választások lesznek, s a beígért államháztartási reformok könnyen eshetnek a kampány áldozatául. Draghi stabilitást jelentő kormányát ráadásul jelenleg a jobboldali populista oldalról fenyegetheti a legnagyobb veszély – írta a Goldman Sachs elemzése.

Egyetlen ország államadóssága sem olyan magas azonban az eurózónában, mint Görögországé. Az adósságválság idején legnehezebb helyzetbe került országban ez jelenleg eléri az éves GDP 190 százalékát. Ráadásul a görög kötvények hozama is jelentőset emelkedett, a 10 éves papírnál ez tavaly augusztusban még csak 0,53 százalék volt, ez mostanra mér 4 százalék közelébe ugrott. Ennek ellenére szakértők nagyon alacsonynak tartják egy újabb adósságválság kirobbanását az országban, mivel kötvényeinek mintegy 75 százaléka olyan nem piaci befektetők kezében van, mint például az ESM európai mentőalap, s a kötvények futamideje nagyon hosszú, vannak köztük 2070-ben lejáróak is. A refinanszírozási igény ráadásul alacsony, nem éri el a GDP 15 százalékát sem, s a kormány olyan tartalékokkal rendelkezik - mintegy 39 milliárd euróval -, amelyekkel akár 3 éven keresztül is kibírnák újabb adósság kibocsátása nélkül.

A spanyolok még jól bírják

A spanyoloknak is szembesülniük kellett év eleje óta a kötvényhozamok emelkedésével, 10 éves papírjuknál ez megnégyszereződött és elérte a 2,4 százalékot. Ez még mindig messze van az adósságválság idején tapasztalt csúcstól, 2012-ben egészen 6,7 százalékig ugrott.

Nagy különbség, hogy a válságot akkoriban a spanyol bankrendszer stabilitásába vetett kevés bizalom is fűtötte, most a problémák egészen máshol vannak. Ráadásul a spanyol kötvények átlagos futamideje 8 év, így a kormánynak van ideje lépni, ha úgy adódna a helyzet.

Javítja a spanyolok relatív helyzetét, hogy az orosz-ukrán háború egyelőre jóval kevésbé érinti őket, mint mondjuk Németországot. Ráadásul az ország elég komolyan profitál a turizmus járvány utáni újjáéledéséből, s az újjáépítési alapnak köszönhető keresletnövekedésből.

A portugálokat az elöregedés teszi próbára

Portugália az adósságválság idején szintén mentőövre szorult, s az ország adóssága mostanra ismét a GDP 127 százalékára emelkedett.  Eközben a 10 éves kötvények hozama az év eleje óta ötszörösére ugrott, 2,5 százalékra.

A lap által idézett szakértő szerint azonban ez egyelőre nem fenyegeti az ország fizetőképességét, s erre a következtetésre jutott az Európai Bizottság is tavaszi szakértői jelentésében, a portugál tartalékok a GDP 7,4 százalékára rúgnak. Középtávon azonban van gondja az országnak, a magas államadósság ugyanis az elöregedő társadalom miatt egyre nagyobb társadalombiztosítási terhekkel párosul.

A dél-európai államok kötvényhozamai a szakértők szerint tovább nőnek a közeljövőben, azonban egyelőre nem számol senki azzal, hogy ez válságot robbantana ki. Európa jelenleg rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel ilyen típusú problémákat kezelni tud – véli Federico Santi, az Eurasia Group nevű elemzőintézet szakértője. Ha nagy baj lenne, első körben az ECB azonnal tudna interveniálni az államkötvénypiacon.

Azért mégiscsak spórolni kéne

Hosszabb távon azonban a magas adósságszintekkel kellene kezdeni valamit. Nagyon úgy tűnik ugyanis, szinte minden kormányban kialakult az a reflex az elmúlt években, hogy bárhol is adódik probléma, erősebb állami beavatkozással ez megoldható, s nem kell tekintettel lenni az államadósság mértéke, az nem okoz semmilyen gondot.

Ebből a személetből azonban középtávon nagyon sok baj származhat, épp ezért kellene, hogy mindenki elkezdjen végre az adóssághegyek lebontására koncentrálni – állapította meg Jürgen Matthes, a kölni Német Gazdasági Intézet közgazdásza.