Közép- és Délkelet-európai Energiabiztonsági Fórum címmel szakmai egyeztetést tartottak kedden és szerdán Budapesten. A fórumon a közép- és délkelet-európai országok, az Egyesült Államok, Ukrajna, az Európai Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat képviselői megvitatták az európai energiabiztonsági helyzet aktuális kérdéseit és kihívásait - közölte a Külgazdasági- és Külügyminisztérium.

A tárca tájékoztatása szerint a résztvevők áttekintették a háromoldalú gáztárgyalások állását, valamint a Közép- és Délkelet-Európa energiabiztonsága növelése érdekében teendő lépéseket. Szó esett a regionális infrastruktúrafejlesztések szükségességéről, az Európai Bizottság európai energiabiztonsági stratégiára vonatkozó javaslatáról és az Európai Unió szomszédjaival való együttműködés fontosságáról.

Az ukrán gáztranzit hálózaton június 17-én bekövetkezett robbanás aláhúzta Ukrajna, valamint a közép- és délkelet-európai régió energiabiztonsági kihívásait és a fórum időszerűségét - olvasható a közleményben.

Amerikai különmegbízott: fejleszteni kell a Közép-Európán belüli gázellátást

Fejleszteni kell a délkelet- és közép-európai országok egymás közötti földgázellátását annak érdekében, hogy növekedjen az energiabiztonság a régióban - mondta az amerikai kormány energiaügyi különmegbízottja. Carlos Pascual tárgyalt a magyar kormány képviselőivel, valamint a tanácskozáson részt vevő ukrán kormányzati tisztségviselőkkel is.

Az amerikai különmegbízott elmondta: a fórumon megvitatták, hogyan lehetne életképessé tenni a régió országainak gázvezeték-rendszereit összekötő úgynevezett interkonnektorokat, például magyar-szlovák vagy magyar-román viszonylatban.

Szijjártó Péter kijelölt külgazdasági és külügyminiszter-helyettes az amerikai illetékessel folytatott keddi tárgyalás után közölte: az ukrajnai helyzet minden eddiginél sürgetőbbé tett olyan beruházásokat, amelyek révén új energiaforrásokhoz lehet hozzáférni, és amelyekkel újabb szállítási útvonalak jönnek létre. Felhívta a figyelmet, hogy bizonyos horvát és román fejlesztések elmaradása miatt Magyarország mindmáig nem tud importálni gázt Horvátországból és Romániából, holott a gázvezeték-rendszereket összekötő interkonnektorok kétirányúsítása deklaráltan európai érdek.

Carlos Pascual megjegyezte, Horvátország a régión belüli gázellátás fontos szereplőjévé válhat, ha megépül a folyékonygáz (LNG)-terminál Krk szigetén.

Bulgária a legsérülékenyebb ország

Az amerikai külügyi illetékes Bulgáriát nevezte a térség energiabiztonság szempontjából leginkább sérülékeny országának. Szófia esetében különösen fontos lenne, hogy alternatív ellátási forrásokat találjanak, de ehhez időre van szükség - mondta. Megemlítette az Európai Bizottság kiemelt energiainfrastruktúra-projektjeinek listáján is szereplő tervet, amely szerint görögországi LNG-terminálokból juthatna el földgáz Bulgáriába. Megjegyezte azonban, hogy más elképzelések is vannak.

Carlos Pascual elmondta, a budapesti tanácskozás második napján Ukrajna volt a fő téma. A cél, hogy az Európai Unióval együttműködve elérjék, hogy reális áron helyreálljon az Oroszországból Ukrajnába irányuló gázszállítás - emelte ki.

Az amerikai energiaügyi különmegbízott a Déli Áramlat gázvezetékről az európai energiabiztonsági stratégiát idézve azt mondta, fel kellene függeszteni a vezeték építését, amíg a projekt nem felel meg az európai versenyjogi előírásoknak.

Hoyt Yee, az amerikai külügyminisztérium államtitkár-helyettese megjegyezte, a magyar kormány képviselőivel folytatott kétoldalú tárgyaláson szó volt arról, "fontos, hogy erősek maradjanak olyan demokratikus intézmények, mint a szabad sajtó vagy a független igazságszolgáltatás".