Igaz, hogy a brit parlament képviselőinek többsége azt kívánja, bárcsak ne lenne brexit vagy ha igen, akkor puha legyen a válás az EU-tól (azaz fennmaradjon az Egyesült Királyság kvázi EU-tagsága). Az is igaz, hogy a londoni kormány legújabb stratégiájában elmozdult az utóbbi árnyába. Ezt a két körülményt azonban nem lehet egyszerűen összeadni, és azt hinni nagy a puha brexit esélye - kezdi elemzését a Financial Timesban Wolfgang Münchau szakkommentátor.

A helyzet szerinte ennek éppen az ellenkezője: a kilépési megállapodás nélküli válás esélye nagyobb mint valaha. Ez azt jelentené, hogy egyik napról a másikra vámhatárok lépnének életbe az Egyesült Királyság és az Európai Unió között, ami elsősorban az brit vállalatokat érné súlyos csapásként.

Bonyolult játszma

Az Európai Parlament brexittel foglalkozó csoportja óvatosan üdvözölte a fehér könyvnek nevezett új stratégiát, amely az áruk kereskedelmében a fenntartaná az ország részvételét az EU vámuniójában, míg a szolgáltatások esetén nem. Ugyanakkor egy tapodtat sem hátrált az ismert vörös vonalak mögé, mindenekelőtt nem tartja elképzelhetőnek a szabadságok, a javak, a szolgáltatások, a tőke és az emberek szabad áramlásának szétszálazását. És a szigetország nem válogathatja ki, mely ágazatokban akarja fenntartani a vámuniót és melyekben nem.

Bár az elvekből Münchau szerint nem fog engedni az EU, van esély a kompromisszumra, mivel az áruk kereskedelmében jóval előrehaladottabb az integráció, mint a szolgáltatásoknál. Ezért talán elválasztható a kettő egymástól. Ezt korábban az unió kizárta, de a vállalatok részéről erős nyomás nehezedik mindkét félre, hogy engedjenek merev álláspontjukból, mert mindenáron el akarják kerülni a La Manche csatornán kialakuló vámhatár létrejöttét.

Mi lesz a vége

Ezért Theresa May brit miniszterelnök fehér könyve nem több kiindulópontnál, amelyről végeláthatatlan vitákat fognak folytatni. Eközben Londonnak és Brüsszelnek is újabb engedményeket kell tennie, hogy végül kialakuljon egyfajta brexitmegállapodás. Ennek határait az szabja meg, hogy az EU fenn akarja tartani a szabadon átjárható határt Írország és Észak-Írország között, miközben az Egyesült Királyság ugyanezt akarja Észak-Írország és a több brit állam között.

Magyarul valamilyen puha brexit valósulhat meg vagy, ha ezt nem fogadja el a londoni parlament, akkor jöhet a durva szétválás annak már-már katasztrofális következményével.

Egy valamit nem tart reális lehetőségnek az FT publicistája. Azt, hogy az EU támogatná a brexit visszacsinálását. A brit maradáspártiak minden bizonnyal ebben reménykednek, ám nem ismerik az EU-s politikát. Az uniós tagállamok nem akarják, hogy Nigel Farage, a brit függetlenségi párt volt vezére, a brexit egyik legádázabb híve és a hozzá hasonlók újra európai parlamenti képviselők legyenek. Emellett nem akarják, hogy ha most elmarad a brexit, akkor azt a közeljövőben újra felvesse valaki, és az egész kínos hercehurca újrakezdődjön.

Nyílt háború

Theresa May kétségbeesett harcot vív azért, hogy elfogadtassa a parlamenttel a fehér könyvet. Az abban foglalt álláspont felpuhulását azzal magyarázta a napokban adott interjújában, hogy az árukereskedelem folyamatosságának fenntartásával védeni akarta a beszállítói láncok működését, amelyek rengeteg állás fenntartásáért, sok százezer család megélhetéséért felelnek.

Eközben kormányának volt brexitügyi minisztere, David Davis, aki éppen azért mondott le, mert nem ért egyet a fehér könyvvel, egy újságcikkben azt állította, hogy az új stratégia veszélyes, az Egyesült Királyságot arra kényszeríti, hogy a szabályok alakításának lehetősége nélkül, szolgaian átvegye az EU-s törvényeket. David csatlakozik ahhoz a több tucat keménybrexit-párti konzervatív képviselőhöz, akik parlamenti szavazással akarják a kormányt irányváltásra kényszeríteni. Ez nem mellesleg egyben azt is jelenti, hogy egyelőre nem a miniszterelnök leváltásával akarnak új irányt szabni a brit politikának, de a hét első napján óriási szervezkedés és nyomásgyakorlás vette kezdetét: a felek igyekeztek felmérni hány tory képviselő a végsőkig elmenni ebben az ügyben.
Justine Greening a legmagasabb beosztású volt kormánytag, aki azt nyilatkozta, hogy újabb népszavazást kellene tartani a brexitről. Ezt  teljes mellszélességgel csak civil szervezetek támogatták eddig. Indoklása szerint látható, hogy nem lehet olyan konkrét válási javaslatot a parlament elé vinni, amit nem szavaznának le. Szerinte három lehetőséget kellene a nép elé tárni. Legyen válás, vagy ne legyen válás, vagy a fehér könyvben szereplő kompromisszum valósuljon meg. May gyorsan reagált: kizárta a referendum a lehetőséget.

A fotó forrása: Stocksnap