Pozitív hatással lesz ugyan az Európai Unió gazdasági növekedésére, hogy a tagállamok a következő években jelentősen növelni fogják védelmi célú kiadásaikat, azonban ennek mértéke korlátozott marad - vélik a Goldman Sachs  Research elemzői friss jelentésükben.

A befektetési bank szakértőinek feltevése szerint az Unió 2027-ig mintegy 80 milliárd euróval növelheti éves szinten az ilyen célú kiadásait, ami nagyjából az éves GDP 0,5 százalékának felel meg. Az Unión belül az euróövezetben tavaly a GDP 1,8 százaléka ment el védelmi célokra, ennek mértéke kapaszkodhat fel fokozatosan következő három évben 2,4 százalékra. Az elmozdulás egyik jele, hogy a hivatalba lépő német koalíció elszánta magát arra, hogy 4-500 milliárd euró erejéig a védelmi kiadásoknál és 500 milliárd euró értékben egy infrastrukturális alap esetében feloldja az államadósságra vonatkozó korlátozásokat. Ha ezt sikerül megvalósítani, az valószínűleg nagyobb növekedést eredményezhet az Unió legnagyobb gazdaságában. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a múlt héten egyébként a fentinél egy jóval nagyobb összegről szóló tervet prezentált az európai védelmi kiadások növelésére.

A Goldman szakértői felhívták a figyelmet arra, hogy ennek hatását nagyban befolyásolja majd a pénz elköltésének módja. Például fontos tényező, hogy az ország újrafelfegyverzésének megvalósítása során milyen mértékben támaszkodnak importra és mekkora lesz a belföldi beszerzések súlya.

A modell során alapesetben félszeres költségvetési multiplikátor hatással számoltak, azaz minden egyes ilyen célra elköltött állami euró 50 centtel dobhatja meg az ország GDP-jét. Abból indultak ki, hogy a kezdetben a beszerzésekben nagyobb lesz az importhányad és ezt fokozatosan fogják kiváltani hazai termékekkel, illetve, hogy az időszak elején a felszerelések és az infrastruktúra fejlesztése viszi majd el a kiadások nagyobb hányadát.

A védelmi kiadásokon belül egyébként az utóbbi időszakban a katonai felszerelésekre fordított összegek aránya dinamikusabban növekedett. Míg 2014-ben ez 15 százalék volt a NATO európai tagjainál, ez mostanra 33 százalékra hízott. Ennek egyik legfontosabb oka az volt, hogy európai NATO tagok jelentős mennyiségű hadifelszerelést vásároltak nem uniós országoktól az Oroszország által megtámadott Ukrajna támogatása érdekében.

Ezeknél a beszerzéseknél egyébként a belföldi beszállítók élveztek elsőbbséget korábban az adatok alapján. A francia vásárlásoknál 90, a németeknél 80, Olaszországban 70 százalékos volt a belföldi beszállítók aránya 2005 és 2022 között – írják az elemzők.

Európa részesedése a globális fegyvergyártáson belül 2008-2016 között csökkent, azóta ismét emelkedni kezdett. Az uniós gyártók csatlakoztak a fegyvergyártás globális fellendüléséhez. A részvénypiaci árazások alapján a befektetők arra számítanak, hogy bevételük és profitjuk a következő években gyorsabb ütemben fog bővülni, mint az iparág amerikai képviselőié.

Pozitív fejlemény lehet, hogy a haderőfejlesztés során valószínűleg nagy hangsúlyt kap majd az európai hadseregek felszerelésének harmonizálására, biztosítva az átjárhatóságot a tagállamok hadereje között. Ez a kutatás fejlesztési kiadások arányának emelkedésével jár, illetve nagy valószínűséggel a hatékonyságot is növelheti. Ha ez megvalósul, az a multiplikátorhatást is emelheti.

FTSE Eurofirst 300 Aerospace & Defense Index
FTSEurofirst 300 Aerospace & Defense Index
Kép: Economx, tradingview.com

A hadiipari beszállítócégek részvényei Európában az egyik legsikeresebb befektetési sztorinak bizonyultak az elmúlt években. Az iparág német képviselőinek jó szereplése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a DAX index a német gazdaság gyengélkedése ellenére történelmi csúcsokra volt képes emelkedni. E mellett azonban más országokban is hasonló hatás volt megfigyelhető. Az iparág papírjait nyomon követő FTSEurofirst 300 Aerospace & Defense Index 2022 végétől mostanáig közel két és félszeresére emelkedett.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!