A görög miniszterelnök, Luksz Papdemosz arra figyelmeztette az ország pártvezetőit hétfőn, hogy a kormányak már június elejétől gondjai lehetnek a készpézkötelezettségeinek teljesítésével.

Emellett egy megbízható forrásra hivatkozva olyan hír is megjelent, hogy a görög államkincstár forrása 1,5 milliárd euró alá esett.

Technikailag kezelhető lenne a görögök távozása az eurózónából − jelentette ki Patrick Honohan, az Európai Központi Bank (ECB) kormányzó tanácsának tagja egy tallinni konferencián. A kilépés gyengítené az európai monetáris unióba vetett bizalmat, ezért nem kívánatos, de nem is fatális lépés. Európai jegybankok vezetői már elkezdtek tárgyalni a görög válságkezelés bukását követő teendőkről − mondta Per Jansson, a svéd Riksbank elnökhelyettese a Bloomberg tudósítása szerint. Az ECB vezetői már az év elején eldöntötték, hogy ad hoc alapon kezelnék a drachma visszatérését, ha erre kerülne sor; nem készítettek semmiféle sablont, mivel úgy vélték, hogy ez a fejlemény teljesen kiszámíthatatlan − tudta meg a hírügynökség az eurózónába tartozó országok jegybankjainak tisztviselőitől.

Európa ma sokkal felkészültebb Görögország esetleges kilépésének elviselésére, mint két éve volt − fejtette ki a hét végén Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa. Ha a görögök nem tartják meg adott szavukat, az az ő demokratikus döntésük lesz, de ennek következtében elvész a további pénzügyi támogatás alapja − vélekedett erről Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke a Süddeutsche Zeitung szerint. Egyedül Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter ütött meg enyhébb hangot: a Welt am Sonntagnak nyilatkozva azt mondta, el tud képzelni kiegészítő intézkedéseket a növekedés ösztönzésére, feltéve, hogy a görögök tartják magukat az elfogadott reformprogramhoz.

A Sziriza újra és újra nemet mond

Hétfőn négypárti koalíciós tárgyalások jöhetnek - jelentette a Reuters. A hírügynökség szerint a görög elnök a három legnagyobb párt (a konzervatív Új Demokrácia, a szocialista Paszok és a radikális baloldalinak számító, a megszorításokat ellenző Sziriza), valamint a kisebb, mérsékeltnek számító csoport, a Demokrata Baloldal vezetőjét, Fotisz Kuveliszt ültetné tárgyalóasztalhoz. Minderre azt követően kerül sor, hogy vasárnap a Sziriza elnöke közölte, nem venne részt a hárompárti koalícióban.

Alekszisz Ciprasz, a Sziriza elnöke nem tesz eleget az államfő meghívásának, nem vesz részt a ma délelőttre tervezett négypárti tárgyaláson a kormányalakításról - jelentette a BBC. Az EU-IMF paktumot támogató két nagy párt (az Új Demokrácia és a Paszok) ugyan elvileg létrehozhat egy megfelelő többséget biztosító koalíciót a mérsékelt Demokratikus Baloldal párttal, ám annak első embere, Fotisz Kuvelisz többször leszögezte: csak négypárti, a Szirizát is tartalmazó koalícióban vennének részt. Az eurózóna pénzügyminiszterei (eurócsoport) ma Brüsszelben találkoznak, hogy áttekintsék a Görögországban kialakult helyzetet.

Orosz rulett Athénban

A görög  politikusok orosz rulettet játszanak az országgal − reagált az Ethnos görög szocialista napilap a múlt heti kormányalakítási kísérletek kudarcára. Az államfő legkésőbb a parlament csütörtöki megalakulásáig kísérletezhet azzal, hogy mégis rábírja a pártvezetőket a koalícióalakításra − ha nem sikerül, akkor június közepén új választások lesznek Görögországban. Először az első három helyen végzett párt vezetőivel tárgyalt, ám az EU−IMF párossal kötött paktumot elutasító baloldali Sziriza elnöke, Alekszisz Ciprasz ezt követően is elvetette az együttműködést. Szerinte az EU csak blöfföl, amikor azzal fenyegetőzik, hogy a szerződés felrúgása Görögország eurózóna-tagságának végét jelentené. A BBC tudósítása szerint a Sziriza az elmúlt napokban elkezdte begyűjteni a három százalék körüli támogatással rendelkező, a megállapodást szintén elutasító kis pártok szavazóit, így az újabb választások egy a radikális baloldali párt és volt kommunista vezetője irányításával kialakuló paktumellenes blokk győzelmét hozhatják.