Jelenleg két évvel ezelőtti szint alatt van a gáz tőzsdei ára, vagyis olcsóbb, mint az ukrajnai háború kitörése előtt, amikor például 2021. október végén az európai TTF-tőzsdén Rotterdamban körülbelül 66 euró/megawattóra áron forgott a földgáz, decemberben pedig 138 euróra ugrott az értéke. A földgáz jelenleg körülbelül 50 euróba kerül megawattóránként a nagykereskedelemben, ami jelentős növekedés az elmúlt hat hónap 30 eurós átlagához képest.
A végfelhasználók által fizetett fogyasztói ár lassan követi a hektikusan csökkenő tendenciákat, ami azért is érdekes, mert az európai gáztárolók minden eddiginél jobban megteltek, 98 százalék körül állnak, és az új mennyiségek biztosnak tűnnek, mert az instabil orosz szállításokkal kapcsolatos találgatások már a múltba vesztek, a gázár felső határa pedig tompította az par bizonytalanságait.
A jelentős gáztartalékok, csökkenő tőzsdei ár ellenére azonban vannak olyan tényezők, amelyek jelenleg jobban befolyásolják az energiabiztonságot és így a fogyasztói árakat.
Közel-keleti háború: aggodalom és spekuláció
A gázipari alaphangulatot mindenütt az importőrök határozzák meg, és így befolyásolják a végső árakat is.
Az izraeli fejlemények és a közel-keleti régióban tapasztalható bizonytalanság, továbbá az ausztrál LNG-szektorban bekövetkezett sztrájkok veszélye, illetve a Finnország és Észtország közötti Balticconnector vezeték károsodása mind hozzájárul a piacok bizonytalanságához – vázolta a hátteret a Berliner Zeitungnak a teljes németországi gázipart képviselő Zukunft Gas egyesület, amely olyan importőröket is a tagjai között tud, mint az Uniper és az Eon.
Jelezték: a cégek szorosan figyelemmel kísérik az izraeli fejleményeket és a többi történést, bár, valójában ezen események egyike sem eredményezte a világszerte elérhető gáz mennyiségének csökkenését.
Ugyanakkor, az eseményeknek megvoltak a maguk spekulatív hatásai. Például tény, hogy a Balticconnector gázvezeték október 8-i nyomásesése szinte azonnal megmutatkozott, de a legnagyobb aggodalmat a gázipari szövetség szerint mégis az jelenti, hogy a közel-keleti háború közvetlen hatással lesz az árakra és a gázszállításra is.
Már tapasztaltuk a gázárak növekedését Európában az izraeli tamari gázmező kitermelésének felfüggesztése, és az EastMed vezeték mennyiségének a jordániai FAJR vezetéken keresztül történő átirányítása következtében – mutatott rá a Zukunft Gas.
Az idegesség tartja magasan a fogyasztói árakat
Úgy értékelik, hogy a közel-keleti konfliktus kezdetben nem lesz nagy hatással a németországi, illetve az európai gázellátásra, mivel Izrael nem exportál jelentős mennyiséget a kontinensre.
Vagyis, a globálisan elérhető mennyiséget aligha befolyásolná az izraeli export hiánya, mivel a világ gázkészletének mindössze 0,3 százaléka található Izraelben – az ország teljes exportja 2022-ben „csak” 9,21 milliárd köbméter földgázt tett ki, ami például Németország éves gázszükségletének körülbelül tíz százalékát teszi ki.
Ezzel együtt viszont a konfliktusok fokozzák a piacokon már egyébként is meglévő idegességet, ami az elmúlt időszakban tapasztalt árugrások fő oka. Ezt értelmezhetjük úgy is, hogy amíg az aggodalom, a feszültség fennáll, valószínűleg csak jelentéktelenül fognak csökkenni a fogyasztói árak – jelezte a gázszövetség.
Az LNG termináloktól függ a fenntartható árstabilitás
Az importőrök szerint az árak alakulását és a gáz elérhetőségét ugyanakkor mindig külön kell mérlegelni, noha mindkét tényező kölcsönösen függ egymástól – középtávon a rendelkezésre állás az egyik központi ártényező a piacokon.
Ám a telített gáztárolók ellenére a közelgő tél továbbra is folyamatos feszültséget és áringadozást okoz a gázpiacokon az európai szűkös ellátási helyzet miatt – állapította a Zukunft Gas, amely szerint a fenntartható árstabilitás csak további LNG szállítási szerződések megkötésével, illetve újabb európai terminálok üzembe helyezésével lesz lehetséges.
Egy másik lehetőség pedig a biometán Ukrajnából történő importálása lenne, amely a további kockázatok ellenére növelheti a gázmennyiséget – ezért a németországi gázipar uniós szinten elkötelezte magát emellett.
Oroszország részesedése csökken, az USA és Katar bővít
A szövetség álláspontja szerint a nemzetközi gázpiacok befolyásolási lehetőségei korlátozottak, ezért is törekednek a német LNG-infrastruktúra bővítésére úgy, hogy közben gondoskodnak a mindig elegendő kapacitásról vészhelyzetek és nem tervezett leállások esetére.
Egy rugalmas infrastruktúrának mindig képesnek kell lennie arra, hogy tompítsa legfontosabb beszállítója, Oroszország kudarcát
– vélekedtek, megjegyezve, hogy egyes uniós országok, például Ausztria és Magyarország továbbra is függ az orosz vezetékes gázszállítástól.
Felidézték: a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb jelentésében a gázárak hosszú távú normalizálását feltételezi 2026-tól. Oroszország részesedése a nemzetközi gázkereskedelemben a felére csökken – a 2021-es 30 százalékról 2030-ig 15 százalékra, ehelyett az IE az új gázcseppfolyósító kapacitások példátlan növekedését, mintegy 250 milliárd köbméterrel évi 885 milliárd köbméter gázra prognosztizálja. Az energiaügynökség szerint a termelés jelentős növekedése várható 2025 és 2027 között, az új projektek 60 százaléka az Egyesült Államokban és Katarban fog megvalósulni.
Addigra várhatóan legalább egy másik fontos tényező nagyobb hatással lesz az európai gázárakra. Ausztria például továbbra is az orosz földgáz 60 százalékát ukrajnai tranziton keresztül látja el, bár a szállítások legkésőbb 2024 végén leállhatnak, amikor lejár az Oroszország és Ukrajna közötti tranzitszerződés.
Itt is fontos a német infrastruktúra gyors bővítése, hogy szolidárisan kiálljunk európai partnereink mellett, amikor például a tranzitszerződések lejárnak – figyelmeztetett a Zukunft Gas.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!