George Osborne a brexit referendum eredményéről - amelyen a voksolók 52 százaléka szavazott a kilépésre és 48 százalék a maradásra - úgy beszélt a Corvinuson, mint egy visszafordíthatatlan folyamatról, amely meg fog történni. A brit kormánypárt elfogadta a britek döntését az EU-ból való kilépésről, annak ellenére is, hogy a párt vezetése nem feltétlenül osztja ezt a véleményt. David Cameron kormányának volt pénzügyminisztere - aki az uniós tagság mellett kampányolt - emlékeztetett arra, hogy ezen a referendumon a részvétel jóval magasabb volt, mint egy átlagos egyéb népszavazáson, ezt nem lehet illegitimnek nevezni.

Osborne konkrét dátumokat viszont nem említett. Az EU-ból való kilépés hivatalos folyamatának elindítását szabályozó lisszaboni szerződés szerinti 50. cikkely benyújtásával kapcsolatban is csak annyit mondott, hogy még az idén megtörténik és az azt követő két év múlva az Egyesült Királyság távozik az EU-ból.

A kérdés ezek után persze az, milyen kapcsolat lesz az EU és Nagy-Britannia között - jegyezte meg a volt pénzügyminiszter, aki szerint el kellene kerülni annak a kockázatát, hogy a kilépési tárgyalások egy olyan "válássá" fajuljanak, ahol a kezdeti cél, hogy a felek ésszerű egyezségre jussanak, a vita azonban leszűkül a pénzre és a hozzáférésre. Mennyit kell Nagy-Britanniának fizetnie a kilépéséért és ezért cserébe milyen hozzáférhetőséget kaphat a közös piachoz - sorolta, majd hozzátette: ez keserűbb tárgyalásokhoz vezethet.

A volt pénzügyminiszter elismételte kormánya célját, miszerint Nagy-Britannia a kereskedelmi kapcsolatokban a lehető legátfogóbb kereskedelmi megállapodást szeretné elérni. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy nagyon ambiciózus lenne két év alatt a szabadkereskedelemig eljutni - ez egy évtizedig is eltarthat. A kérdés szerinte ez ügyben az, hogy kell valamilyen átmeneti időszak és az milyen lesz.

Mi lesz a külföldiekkel?

Osborne az Egyesült Királyságban élő külföldiek brexit utáni helyzetével kapcsolatos kérdésre válaszolva elismételte a brit kormány nézetét, miszerint a britek a náluk élő uniós állampolgárok jogainak biztosításáért cserében szeretnék, ha az Európában élő britek jogai is biztosítva lennének.

Szeretnék, ha jelenleg ott élő bevándorlók maradnának - hiszen távozásukkal az intézményrendszer is gyengülne - de nem tudják garantálni a brexit előtti jogokat, hacsak az Európában élő britek nem kapnak hasonló garanciákat. Osborne szerint ez a garancia meglesz, csak később. A késlekedést a Nagy-Britannia előtt álló multilaterális tárgyalások bizonytalanságával indokolta.

A diákoknak nem kell félniük?

Bár a brit kormány azt hangsúlyozza, hogy a tehetségeket a brexit ellenére is szívesen látják, a migránsozás és a beutazás korlátozásáról szóló hírek mégis sok kétséget ébresztenek az érintettekben. Osborne kapott is egy arra vonatkozó kérdést, hogy mi lesz az EU-ból érkező külföldi diákokkal, mehetnek-e a brexit után is tanulni Angliába?

A volt pénzügyminiszter válaszában igyekezett megnyugtatni a fiatalokat. Az egyik kiemelt területnek továbbra is az oktatásnak kell lennie, hiszen ez az Egyesült Királyságnak is nagy előnyt (nem csak gazdaságit) jelent. Amit az elmúlt évtizedekben sikerült megőrizni, az a nagyon erős egyetemek - mondta a volt pénzügyér. Úgy látja, mindig lesz arról vita, hogy hány ember jöhet be az országba, de szerinte ebben a vitákban a diákok helyzete a legkevésbé vitatott, így ez a lehetőség a diákok előtt a jövőben is nyitva áll majd.

Megmarad a vezető szerep

Osborne egy London pénzpiaci helyzetére vonatkozó kérdésre válaszolva úgy vélte, bár bizonytalan, hogy a közös piac elhagyása után megmarad annak a lehetősége, hogy a pénzintézetek a termékeiket az európai országokban értékesítsék, a City pénzpiaci pozícióját elég erősnek vélte ahhoz, hogy ezt a veszteséget kibírja.

A volt pénzügyminiszter emlékeztetett, hogy London globális pénzpiaci központ - Frankfurtnál nagyobb -, ha elveszít az európai ügyfeleit, az nem jelenti azt, hogy a globális piacon a vezető szerepe nagyon meggyengül. Nagy-Britannián múlik, hogy mekkora veszteséget okoz az egységes piac elhagyása.

A britek távozásával gyengébb lesz Európa

A biztonsági és védelmi politikával kapcsolatban Osborne úgy vélte, jelenleg a legnagyobb és legjelentősebb hadereje Európában Nagy-Britanniának és Franciaországnak van. London távozásával Osborne szerint Európa védelmi politikája gyengülni fog. Viszont ez nem azt jelenti, hogy a britek visszavonulnának e téren betöltött szerepüktől - hangsúlyozta -, hanem a brexitet követően az Egyesült Királyság NATO-beli szerepvállalása kerülhet majd inkább előtérbe.

Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker által ismertetett fehér könyvben felvázolt, Európa lehetséges jövőképeivel kapcsolatban megjegyezte, hogy abban a "csak a közös piac" elnevezésű szcenárió az, amit a britek is szorgalmaztak még a brexit előtt. Osborne ugyanakkor megjegyezte, hogy ebben az EU jövőjét érintő fontos vitában annak, hogy a britek nem ülnek ott az asztalnál, vannak következményei az olyan nem eurózónás tagállamokra nézve, mint amilyen Magyarország is. Ezek az országok Nagy-Britanniával egy fontos szövetségest vesztettek, amely gyakran felszólalt a valutaövezeten kívüli országok diszkriminációja ellen. Emellett elveszett egy olyan hang is, amely a szabadabb piacokat, szabadabb kereskedelmet, kevesebb szabályozást szorgalmazza.

Le Pen veszélyes

A közelgő európai választásokkal kapcsolatban kiemelte a német, a holland és a francia választást, amelyek közül az utóbbit tartotta a legfontosabbnak. Ha ugyanis Le Pen győz, az komolyan megkérdőjelezheti Európa jövőjét - mutatott rá a volt pénzügyminiszter.

A Nemzeti Front elnöke ugyanis a schengeni övezet felszámolásával és hosszabb távon a francia uniós kilépésről döntő (frexit) népszavazással kampányol. A francia választáson azonban Osborne szerint érdemes figyelni Emmanuel Macronra is, aki egy erős középerőt volt képes összehozni. Le Pent Európára veszélyesnek tartja, míg Macront egy pozitív és érdekes szereplőnek.